×

Csillagok

Inszomniás halak, álomkóros koalák, összekuporodott zsiráfok – így alszanak az állatok

Legtöbbünk szívesen bújt volna már egy macska bőrébe, hiszen szinte az egész napot átszunyókálják, átheverészik. Való igaz, a macska sokat alszik, de mi a helyzet a többi állattal?

Mindegyik állatnak meghatározott időre van szüksége ahhoz, hogy kipihenje magát, de ez nemcsak fajtánként változó, de életterenként is – a fogságban élő állatok jóval többet alszanak vadon élő társaiknál. Egy divatos elmélet szerint minél nagyobb az állat, annál több alvásra van szüksége, de ez nem állja meg a helyét, mert pont az elefánt az, aki beéri napi három órával, a zsiráf ennél is kevesebbel, míg a pele vagy a mókus sokkal többet szundít.

A legnagyobb mormoták

A mókus élete sok energiát kíván, már amikor épp nem tél van, ezért átlagosan 15 órát alszik. A macskák – ugyan sokszor félálomban – átszunyókálják a nap nagy részét, azaz 16–18 órát belőle. Az oly lustának tartott lajhár nem is alvásbajnok, csak 9–10 órát tölt alvással, a nap többi részében csak eszméletlenül lassú. A koalák ellenben akár 20 órát is durmolhatnak naponta, még az ürítéshez sem mindig kelnek fel. A barna denevér is napi húsz órát alszik, míg a bronzérmet a tobzoskák kapják napi 18 órájukkal.

Fotó: iStock.com/Arnaud_Martinez

Fotó: iStock.com/Arnaud_Martinez

A halak nem is alszanak

Szegények még a szemüket sem tudják lehunyni, mert ahhoz szükség lenne szemhéjra, ami értelemszerűen nincs nekik. A kutatók szerint a halaknál a megszokott REM-fázis sem figyelhető meg, egyszerűen annyit tesznek, amikor biztonságban érzik magukat, hogy tartalék üzemmódban úszkálnak, így pihennek, vagy alszanak ugyan, de egészen másképp, mint a többi állat. A tonhalak és a cápafélék még az úszást sem hagyják abba az alvás kedvéért. Egyedül a papagájhal alszik stílusosan és egészen nyilvánvalóvá is teszi: mielőtt álomba merülne, kiválaszt a testéből némi nyálkát, és egyfajta hálózsákot készít belőle magának. A delfinek, hasonlóan a legtöbb tengeri emlőshöz, úgy alszanak, hogy közben az egyik agyféltekéjük folyamatosan aktív, és csak a másik felét pihentetik. Ez szükséges ahhoz, hogy ne aludják át azt a pontot, amikor fel kéne jönniük a felszínre levegőt venni, vagy amikor valaki kinézte őket vacsorára.

Alvópózok

Kétségtelenül a zsiráf a legérdekesebb alvás közben: azt a napi összesen két órát néhány perces szakaszokban teljesíti, eközben lekuporodik, és nyakát a testére hajtja. A baglyok ülve alszanak, míg a ragadozó madarak éjjel, és hosszú ideig. A denevérekről kiderült, hogy nem azért alszanak fejjel lefelé, mert ez annyira tetszik nekik, hanem azért, mert szárnyaik nem elég erősek ahhoz, hogy a földről elrugaszkodva felemelkedjenek – ha fejjel lefelé elengedik magukat, máris lesz hajtóerejük, és a gravitáció gyorsan növeli a sebességüket. A vándorlásban lévő madarak is alszanak, ám ők is csupán néhány másodpercre szunyókálnak el. Az albatrosz még akkor is képes erre, miközben nagy sebsséggel repül. A rozmárok úgy alszanak, hogy fejük kint van a vízből, ebben a nyelőcsövük melletti léghólyagok segítenek nekik egyfajta természetes úszógumiként. Az ámbráscetek fejre állva lebegnek néhány perces alvásuk közben, olykor csoportosan, lenyűgöző látványt nyújtva.

Fotó: iStock.com/jandeejones

Fotó: iStock.com/jandeejones

Mi történik, ha egy állat nem tud aludni?

Dr. habil Thuróczy Julianna D.V.M., Ph.D., Associate Professor, Dipl. of ECAR kisállatgyógyász szakállatorvos segített megtalálni a választ erre a kérdésre.

„Az állatok nem abban a formában nem tudnak aludni, ahogy mi, emberek. Nincsenek emberi típusú alvászavaraik, hogy felébrednek éjszaka, és nem tudnak visszaaludni. A munkakutyák kivételével, akik élete a gazdi ritmusához igazodik, a kedvencként tartott háziállatok, amikor a gazdi nincs jelen, akkor az egész napot alva töltik. Az éjszakai ébren töltött idejük hasonló arányú, mint az emberé, kivéve a macsakaféléket, akik éjszakai vadászok, és éjjel picit aktívabbak. Az persze egy másik dolog, ha egy kisgyermekkel nehéz megértetni, hogy egy korosabb állatnak több pihenésre van szüksége. Ilyenkor a piszkálás okozhat stresszt az állatnak, de ez nem kifejezetten alvászavarként jelenik meg. Az állatok akkor nem tudnak aludni, ha valamilyen fájdalmas betegségük, hasi fájdalmuk, nehézlégzésük van, ami nem engedi, hogy lepihenjenek, ekkor fordulhat elő álmatlanság. Azt azonban jó tudni, hogy ha egy állatot állandóan felébresztenek, az ugyanolyan stressz-szövődményeket okozhat, akár szervi tünetekkel, mint az embernél.

Annak, hogy a halak nem úgy alszanak, mit mi, emberek praktikusan életmódbeli okai vannak, hiszen ők olyan közegben vannak, ahol a szó eredeti értelmében vett alvás feltételei nem adottak. A társállatként tartott állatok életritmusát nagyon jelentősen befolyásolja a megvilágított órák száma. Alapvetően a különböző állatok ébrenlétét, pihenését a központi idegrendszerben termelődő hormonok változása okozza, ezért aktív éjszaka a denevér, és alszik a kutya. Más a hormonális háztartásuk. Ha ebbe avatkozunk be a mesterséges megvilágítással, egy lakásban tartott állatnál az eredetihez képest eltolódhat az aktív és nem aktív fázis, és előfordul, hogy a macskaféle vagy vadászgörény inkább kora hajnalban vagy napközben válik aktívvá, főleg ha a gazdi életritmusa ezt stimulálja.”