Bár az időjárás sajnos nem volt valami kegyes velünk az elmúlt napokban, még ne csüggedjünk, hiszen a következő napokban is nagyobb eséllyel láthatunk hullócsillagot az égen, mint más hónapokban. Igaz, ami igaz, hogy az augusztus elsősorban a hónap közepén felettünk átvonuló Perseidák meteorraj miatt kapta a „hullócsillagok hónapja” kitüntető címet, merthogy több meteorraj is láttatja magát, bár nem vitás, hogy a már említett Perseidák a leglátványosabb jelenség.
Fotó: iStock.com/m-gucci
„Gyerekkoromban rendszeresen kifeküdtünk a testvéreimmel az udvarra, és fürkésztük az eget, hogy lássunk végre egy hullócsillagot, és kívánhassunk valamit. A szüleink megengedték, hogy éjszaka is fenn maradjunk, és várjuk a csodát. Mindannyiunknak megvolt, hogy mennyi hullócsillagra ‘van szükségünk’, vagyis nemcsak egy, hanem több kívánsággal is készültünk. Aztán mikor megvolt az összes, mentünk a szobánkba aludni” – mesélte mosolyogva Kata. A 36 éves ügyintéző azt is elárulta, hogy később már inkább a hullócsillagles romantikája vonzotta, huszonéves korában a mostani férjével fürkészték az augusztusi égboltot. „Mostanában, ha eszembe jut, felnézek az égre, és ha véletlenül megpillantok egy hullócsillagot, gyorsan kívánok valamit – és még mindig hiszem, hogy beteljesülhet a kívánságom.”
A leglátványosabb csillagzápor
Ahogyan már korábban írtuk, a Perseidák az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű hullást produkáló meteorraj. A hullócsillagokat Szent Lőrinc könnyeinek is nevezik, merthogy augusztus közepén „érkezik hozzánk” ez a meteorraj, hogy aztán elkápráztasson bennünket a röpke égi tüneményekkel.
Az első megfigyelések a Perseidákról kínai csillagászoknak köszönhetően Kr. u. 36-ból származnak. Az újkori újrafelfedezésük Adolphe Quetelet-nek köszönhető, aki 1835-ben Brüsszelben írta le először, hogy az augusztusban előforduló meteorok a Perseus csillagkép irányából sugárzódnak szét. A Perseidák elnevezés is innen eredeztethető. A Perseidák szülőégitestje egy 130 éves keringési idejű üstökös (a 109P/Swift-Tuttle üstökös). A maximuma általában augusztus 12-re vagy augusztus 13-ra esik, a naptárszámítástól függően. A köztudatban tehát ezért nevezik az augusztust a hullócsillagok hónapjának is.
Fotó: iStock.com/SVphotography
A meteorraj sok apró porszemcséből áll, amelyek a földi légkörben nagy sebességük következtében felhevülnek és elégnek, a földfelszínt nem érik el. Megfigyelésükre legalkalmasabb az éjféltől hajnalig terjedő időszak, ilyenkor láthatók legnagyobb számban. Amikor a Perseus csillagkép alacsonyan van a látóhatáron, a meteorok száma kisebb, de azok hosszabb utat tesznek meg a légkörben. A nyomuk gyakran többszínű, vékony csík. Ezek megfigyelésére a 21 és 23 óra közötti időszak alkalmas a Wikipédia szerint.
Hiedelemek és hullócsillagok
Kata kívánságai nincsenek egyedül, hiszen ez az egyik legismertebb, a hullócsillagokkal kapcsolatba hozható babona. De nem az egyetlen. Egyes elképzelések szerint például a hullócsillagok az elhunytak lelkei, és amikor látunk egyet, akkor a lélek éppen kiszabadul a tisztítóhelyről. Egy néphit szerint a hullócsillagok egy-egy lány ártatlanságának elvesztését jelentik. Egy asztrológiai felvetés szerint azonban minden embernek megvan a maga csillaga, és amikor látunk lehullani egy csillagot, akkor igazából egy emberi élet huny ki. Erdélyben úgy tartják, hogy aki lát egy hullócsillagot, annak egy rokona hamarosan meghalhat. A litvánok szerint pedig minden újszülött életének fonala egy csillaghoz van kötve, és amikor eljön a halál, kettészakítja a fonalat, és a csillagot is magával rántja.
A skandináv világban úgy tartják, hogy régen a csillagok összevissza cikáztak az égen, de az istenek megunták a csillagok szertelen száguldozásait, és mindegyiknek kijelöltek egy helyet, illetve egy pályát. Néhány csillag azonban fellázadt a korlátozás ellen, és továbbra is száguldozik – ezek a hullócsillagok. Végül Kis-Ázsiában azt hiszik, hogy ha lehull egy csillag, akkor 40 nap múlva meghal az az ember, akié volt.
