Stílus

Az a bizonyos je ne sais quoi – avagy mitől olyan ellenállhatatlanok a francia nők?

A francia nő egy külön fogalom. Ha kimondjuk, rögtön olyan örök múzsák jutnak eszünkbe, mint Brigitte Bardot, Marion Cotillard, Coco Chanel vagy Catherine Deneuve – stílusuk egyedi, utánozhatatlan és ellenállhatatlan. Most megpróbáljuk megfejteni a receptet, azonban figyelem: általánosítások hada következik!

Ha beírjuk a keresőbe a „francia nők stílus” szavakat, azonnal több millió találatot kapunk: trükkök, amit a francia nőktől tanulhatunk, hibák, amiket egy francia nő sosem követne el, titkok, hogy mi is úgy fessünk, mint egy francia nő. Már mi is írtunk itt a Ridikül online hasábjain a franca nők reggeli rutinjáról, szépségének titkairól és arról, hogyan lehetünk franciásan sikkesek télen is. De mégis hogyan ragadhatnánk meg az esszenciát, amitől olyan összetéveszthetetlen másokkal egy francia nő? Mi a recept?

https://www.instagram.com/p/BWVjaZIBsTh/?taken-by=lesparisiennesdumonde

Tele van ellentmondásokkal…

…de magasról tesz rá. Ellenállhatatlanságának lényege ebben rejlik: hogy mindig megtalálja e kettő között az egyensúlyt.

Öltözete kifogástalanul elegáns, de csizmája orra sáros. Ajkán a rúzs tökéletes, de a frizurája kissé kócos. A sikkes koktélpartira kis feketében érkezik, de barátja kopott bőrdzsekijét viseli. És ez így van jól! Élvezi, hogy azt hiszik, oda se figyel rá, mit vesz fel – pedig komoly munka van benne, hogy a túlzott tökéletességet vagánnyá tegye valami aprósággal.

https://www.instagram.com/p/BYKicj9hGHg/?tagged=frenchfashion

Szeret flörtölni, de tudja, hogy a flört csak játék, nem életre szóló elköteleződés. Élvezi, hogy tetszhet a férfinak, és ő is élvezi a vágyat. Eközben azért otthon rágódik, hogy vajon felhívja-e a legutóbbi játszótársa. Majd ha mégis csörög a telefon, szinte fel se veszi: „Haló? Hogy kicsoda? Ó, ja persze. Ne haragudj, valamiben nagyon benne vagyok… Igen, később!”

Büszke hazájára. A Marseillaise-t úgy énekli, ahogy a Casablancában, szívre tett kézzel, könnyekkel a szemében. Élvezi, hogy Baudelaire, Proust, Verne és Victor Hugo honfitársai, de Napoleonra és Robespierre is egyfajta bűnbánó szimpátiával tekint, ahogy a rosszcsont gyerek csínytevéseit intézzük, még ha nem is érdekli a politika. Persze a világ többi része így van a franciákkal: ha Németországban lennénk, már rég kijátszanánk a nácikártyát ennyi hazafiasság láttán, de a franciáknak még azt is elnézzük, hogy nem hajlandók más nyelven megszólalni!

https://www.instagram.com/p/BVCmorGDMPp/?taken-by=lesparisiennesdumonde

A francia nő egyben hiú és lusta. Nagyon is érdekli, hogy néz ki, de ezt a világért se vallaná be. Pláne azt nem, mennyi időt tölt a tükör előtt és mennyit költ különböző kenceficékre! Azonban azt szívesen hangoztatja, hogy nagymamája bölcsessége alapján ecettel öblíti a haját és csak a hajnali séta csípte ilyen rózsásra az orcáját – még ha nem is igaz… Azért, hogy alakját megőrizze, inkább nem eszik, mint hogy keményen sportoljon, hiszen utóbbihoz aktívan cselekedni kellene, míg előbbi csak egy kis passzivitást kíván meg.

A francia nő nem tökéletes anya, de ezt tudja is magáról. Vannak sajátságos elképzelései arról, mi a jó gyermekének, abban viszont biztos, hogy az ő gyereke egy valódi zseni. Finoman mások orra alá is szokta dörgölni és nagyon nehezére esik megállni, hogy ne kényeztesse el gyermekét. Lehet, hogy egy-egy szülői értekezletről megfeledkezik, és nem nézi át minden este a matekházit, egy valamit azonban sosem felejt el: játszani a gyermekével!

https://www.instagram.com/p/BWGBVNdBlsR/?taken-by=lesparisiennesdumonde

A francia nő szereti a melankóliát. Szeret elmerülni a gondolataiban, szeret régmúlt időkön, elfeledett szerelmeken töprengeni. Ennek szereti megadni a módját is: elmereng a párizsi házak tetői felett, vagy egyedül kiül egy kávézó teraszára és csak bámulja az utca forgatagát. Történelmi helyen sétál, nyakában nagy sál, kabátja szegélyét felkapja a szél. Ilyenkor élvezi, hogy levetheti magabiztos, kissé arrogáns, kissé szarkasztikus énjét és megmutathatja érzékenyebb oldalát. Hiszen így marad meg az egyensúly, így marad ő nő, egy teljes egész a maga paradoxonokkal teli, izgalmas és ellenállhatatlan módján.