A boldog emberek mindezeknek a tudatában vannak, azonban a boldogtalan emberek folyamatosan valami olyasmira törekszenek, amivel csak megakadályozzák a saját boldogságukat.
A következő nyaralás
Ahelyett, hogy a következő nyaralásunkról álmodoznánk, talán meg kellene alkotni azt a világot, ami elől nem akarunk elmenekülni. Egy év 365 napból áll, abból ha már egy hétre el tudunk menni nyaralni egy távoli helyre, akkor már jók vagyunk. És persze menjünk is, de ha az év folyamán úgy érezzük, hogy csak 7, netán, 10-14 nap van, amikor boldogok vagyunk, az elég hervasztó. Néhány nap távoli táj, szelfi szép, színes koktélokkal, majd vissza a szürke hétköznapokba, amikor feláll a hátunkon a szőr a munkahelyünkön betöltött felelősségtől? Itt valami nem stimmel. Találjuk meg a boldogságunkat a mindennapi rutinban, és a nyaralás legyen egy bónusz.
Fotó: Unspalsh/ Roberto Nickson
Pénz, pénz, pénz
Gyűjtsünk emlékeket tárgyak helyett! A tizedik cipő, nyolcadik táska… (Le volt árazva, nem lehetett otthagyni, turiban vettük.) Szükségünk volt rá? Nem lehet, hogy csak az egónk akarta? Nem vitatom, hogy egy szép holmi valóban tud néhány percnyi örömöt okozni, de pont ennyit és ennél nem többet. A valódi boldogságot az okozza, hogyha követjük az álmainkat, önfeledten nevetünk a barátainkkal, nézzük, ahogy kialszik a parázs, vagy éppen körbetekerjük a Velencei-tavat a családunkkal, ahol összekenjük magunkat fagyival.
A többi emberben
Ha mindig másoktól függ a boldogságunk, akkor „mi lesz velünk, ha egyedül maradunk egy erdő közepén”? Természetesen fontosak a társas kapcsolataink, de először önmagunkkal alakítsunk ki egy egészséges kapcsolatot. Legyenek világos és megvalósítható céljaink, álmaink az életben, és tudjuk szeretni önmagunkat.
