Csillagok

Ízisz istennő, az örök nő üzenete

A fáraók idejében az egyiptomiak egész életüket vallásuk jelképei között töltötték. Isteneik jelen voltak a hétköznapjaikban, ott voltak a természetben és a mindennapi életben, de még a halál után is. Ízisz az egyik legjobban tisztelt és legnagyobb egyiptomi női istenség, akinek történetei átszövik az ókori kultúrát. De vajon mit üzenhet a mai, 21. századi nők számára?

Ízisz istennő neve mindenki számára ismerős lehet, azoknak is, akik csak felszínesen érdeklődnek az egyiptomi mitológia iránt, vagy akik csak középiskolai tanulmányaik, esetleg filmélményeik során találkoztak vele. Érdemes kicsit mélyebbre ásni történetében, hiszen egymaga jeleníti és jelenítette meg az összes női minőséget és a női erőt. Hogy mindezt megértsük, ismerjük meg előbb az ókori Egyiptom egyik legrészletesebben fennmaradt legendáját, az Ozirisz-mítoszt.

Az Ozirisz-mítosz

A történet Ozirisz, Egyiptom egyik első uralkodójának meggyilkolásáról szól, aki Ízisz testvére és férje is volt. Ketten együtt bölcsen uralkodtak Egyiptomban, törvényeket alkottak a lakosság számára és írni-olvasni tanították népüket, mígnem testvérük, Széth megirigyelte hatalmukat és az emberek irántuk érzett szeretetét, és cselt eszelt ki. Készített egy pompás ládát, és játékra invitálta testvéreit: aki belefér a ládába, az megkapja ajándékba. Mikor Ozirisz belefeküdt a ládába, rácsukta a fedelét, és a Nílusba hajította. Ízisz szerelme keresésére indult, és meg is találta a holttestet, azonban Széth újra elragadta tőle és 14 darabra vágta a testét. Ízisz összegyűjtötte párja darabjait, madárrá változott, és szárnyait suhogtatva, táncot járva életet legyezett Oziriszba, aki így újjászületve a megújulás és az öröklét istene, a holtak lelkeinek királya lett.

Fotó: iStock.com/kilukilu

Fotó: iStock.com/kilukilu

Ízisz, az ősanya

A fenti mítoszt áthatja Ízisz szerelme és ragaszkodása Ozirisz felé, akit saját erejéből élesztett újra, így nem csoda, hogy az egyik legnagyobb istennőként tisztelték. Ő a női természet, a szeretet és a bölcsesség, a mindent magába foglaló és mindennek – akár a halott szerelmének is – életet adó őserő megtestesítője. Egyesül benne az anyaság és a termékenység, a szépség és a jóság.

Ozirisszel közös uralkodásuk alatt magára vállalta az ősanya és a bölcs tanító szerepét, hiszen földművelésre és öntözőcsatornák építésére tanította népét, amelyekkel az életet adó Nílust a földekre vezethették, és ezáltal új, gazdag termény születhetett. Gondoskodásának és tanításainak hála a Nílus deltája volt a legtermékenyebb vidék egész Egyiptomban. Gyakran ábrázolják bal kezében a Nílus kulcsával, az élet keresztjével vagyis az ankh-kal, amellyel utat mutat az emberiségnek.

Fotó: iStock.com/yacobchuk

Fotó: iStock.com/yacobchuk

Az örök nő

Ízisz Oziriszt életre keltő tánca, szárnysuhogtatása idéződik meg a hastáncosok fátyoltáncában is. Ízisz tanításai örök érvényűek, amelyek még évezredekkel később is ugyanazt fogalmazzák meg: a nőben rejlő múlhatatlan, megtörhetetlen erőt. Szárnya védelmező, szeretettel ölelő, hiszen ha nem is vagyunk istenek, minden nőben ott lakozik az ősanya, bennünk vannak a gondoskodás, a szépség és szeretet gyökerei. Tekintsünk magunkra úgy mint teremtőkre, és higgyük el, hogy akárcsak Ízisz, bármire képesek vagyunk.