Hogyan találkoztál a nyersetetési irányzattal?
Gyerekkoromtól kezdve voltak kutyák a családban, de amikor elköltöztem otthonról, akkor lett az első saját kutyám, egy német törpe pincser. A párommal közösen választottuk ki, és itt már tényleg enyém volt a felelősség, nem a szüleimé. Két hónapot vártunk rá, és ez az időszak olyan volt számomra, mint amikor a kismama várja a babáját, és mindennek utánaolvas. Az etetés tekintetében a legjobb tápot akartam neki adni, a kutakodásom során azonban rábukkantam a nyers étrendre, és meggyőzött – hogy persze, lehet neki adni a legjobb minőségű tápot, de meg lehet oldani ezt otthon, házilag is, ami ráadásul neki is jobb.
Fotó: Vizslafotozas.hu
Melyek a nyers étrend alapelvei?
Az angol nevén B.A.R.F. étrend biológiailag legjobban hasznosuló táplálékot jelent, és azt az elvet követi, hogy a kutya alapvetően ragadozó. Evolúciósan a farkastól származik, emésztőrendszere, fogazata is olyan, mint a ragadozóké, tehát eszerint kell etetni. A tápok gabonaalapúak, nagyon magas a szénhidráttartalmuk, ami teljesen haszontalan a kutyáknak, és hosszú távon ugyanúgy káros számukra, mint az emberek számára. Kikészítheti az ő emésztőrendszerüket is, elhízásos megbetegedésekhez vezethet. Nagyon megnőtt az utóbbi években az allergiás és daganatos megbetegedések száma a kutyáknál, aminek egy része visszavezethető a tápokban található tartósítószerekre és adalékanyagokra. A nyers étrend tulajdonképpen lemintázza egy vadon élő ragadozóállatnak az étrendjét.
Milyen összetevőkből áll az étrend?
A fő összetevő a nyers csontos hús, aminek a napi ételadag 40%-át kell kitennie, persze figyelembe véve a kutya méretét, hiszen egy bernáthegyi elbír erősebb csontokkal is, míg egy csivavának inkább csak csirkét szoktunk adni. Ebből kapja meg a kutya a szükséges kalciumot, de ugyanúgy fontos szerepe van a porcoknak, a zsírnak, az inaknak, tehát tulajdonképpen mindennek, ami a csontos húsokban benne van. Itt alapszabály, hogy a csont ne legyen megfőzve, mert hő hatására megszilárdul. A nyers csont kifejezetten puha, bele tudjuk vájni a körmünket. Támasztócsontokat, tehát például a láb csöves csontjait ne adjuk a kutyusnak, szárnycsontból is csak csirkéjét. A lapocka, a borda, a gerinc, a csirkéből a nyak, a farhát azonban nyugodtan mehet. Emellett kap 30% húst, ami a vázizomzatot takarja, ez nagyon értékes vitamin- és fehérjeforrás. Minden ragadozónak, így a kutyának is az elsődleges energiaforrása a fehérjéből származik. Ezt egészítjük ki 5-10% belsőséggel, ami szintén fontos vitaminforrás, valamint 10-20% rosttal, ami lehet reszelt zöldség, zöld pacal.
Hány éves kortól ajánlott elkezdeni, és bármikor át lehet-e térni a nyers kosztra?
Egészen kölyökkoruktól lehet már őket nyersen etetni. Amennyiben a kutya egészsége megengedi, tulajdonképpen bármikor át lehet térni. Mi is az egyik kutyusunkat 9-10 éves kora körül szoktattuk át. A tapasztalatom az, hogy minél idősebb egy kutya, annál nehezebb áttérni, mert annál jobban el lettek nyomva az évek alatt a természetes ösztönei. Idősebb korban már lehet, hogy nem is fog ételként tekinteni a nyers húsra. Nagyon idős, beteg kutyák esetében nem szoktam javasolni az áttérést. Náluk már jobb, ha nem bolygatjuk meg a dolgokat.
Fotó: iStock.com/manushot
Mit szükséges szem előtt tartanunk az átszoktatásnál?
Az áttérés hirtelen, de fokozatosan történik, nem javasolt a nyers ételt és a tápot keverni, mert más a kettőnek az emésztési ideje. Fontos tudni, hogy a magas keményítőtartalmú táp lúgosítja a gyomrot, tehát nem lesz annyira erős sava az állatnak, mint ha húst és csontot evett volna. Ha a kutyus hosszú évek után tér át a nyers ételre, azt veheti észre a gazdi, hogy gyakran hány – ez egy teljesen természetes folyamat, a hús hatására többet kezd el termelni a gyomra a gyenge savból, idővel azonban megerősödik, és ez a tünet elmúlik. A fokozatosság azt jelenti, hogy a könnyebben emészthető húsokkal, puhább, vékonyabb csontokkal kezdünk. Csirkét szoktunk javasolni, de ha csirkeallergiás az állat, akkor nyúlhúst. Probiotikumos kiegészítéssel is segíthetjük az emésztését a kezdeti időszakban. A következő héten már lehet neki adni nyers zöldséget, kis belsőséget, pl. májat, aztán jöhet másfajta hús is. Teljes mértékben körülbelül 1 hónap alatt történik meg az átállás.
Milyen pozitív változásokat vehetünk észre a kutyán az áttérés hatására?
Amennyiben a kutya korábban rossz minőségű tápon volt, az első 1-2 napban már lehet tapasztalni, hogy a jellegzetes kutyaszag és szájszag elmúlik. Ez annak köszönhető, hogy a gyomrában nem pang a szénhidrát. A széklet mennyisége is drasztikusan lecsökken. A napi 3-4 széklet helyett 1, maximum 2 kis mennyiség lesz. Ez is azt mutatja, hogy sokkal jobban felszívódnak a tápanyagok. 1-2 hét után pedig a kövérkésebb kutyák fogyni kezdenek, hiszen már nem kapnak annyi fölösleges szénhidrátot.
A témával bővebben is foglalkozik a Ridikül ma 17 órakor kezdődő Az egészséges kutya-ember viszony című adása. A stúdióban beszélget Kubinyi Enikő, Béres Alexandra, Perlaki Fanni, valamint meglepetés-férfivendégünk.
A tegnapi adást ezen a linken nézhetjük meg.
