×

Te + Én

A megfelelő szavak csodákra képesek: a dicséret hatása

Amit szigorral, elvárásokkal, vasakarattal hónapokon át nem lehet elérni, azt dicsérettel akár öt perc alatt. Nincs ennél jobb motivációs erő, diákoknál, felnőtteknél egyaránt működik.

Jamie McSparin, az Oak Park iskola tanára mutatta meg legutóbb, milyen hatással van a dicséret a diákokra év elején. Nem általánosságban, egy csapatként mondott nekik szépeket, hanem egyénre szabott, személyes motivációkat talált ki, és ezt osztotta meg egyenként a tanulókkal. Elmondta nekik, miért tartja nagyra őket, miért jó őket tanítani, és a diákok reakcióját ezek után rögzítette videón. Látszik, ahogy szinte mindegyikük meghatódik, és biztos, hogy szívesebben járnak majd iskolába és tanulnak keményen. A tanár a videó megosztása óta több felkérést is kapott iskoláktól, hogy náluk is vezesse be ezt a dicsérettel működő motivációs rendszert.

A dicséret hatása a gyerekekre…

A kritikáktól, az elvárások hangoztatásától, a bezzegezéstől, a büntetésektől, az összehasonlításoktól, eltiltásoktól a legtöbb gyerek csak szorongó vagy dacos lesz. Sokkal jobb módszerek vannak arra, hogy motiváljuk őket a tanulásban, sportban vagy bármilyen tevékenységben. Az egyik ilyen módszer a dicséret. Nem öncélúan, nem állandóan, de a megfelelő időben és helyen tényleg csodákat tehet. Ha mi szülőként elhisszük, hogy a gyerek képes valamire, és ezt jól közvetítjük felé, ha megmutatjuk neki, mi milyen értékeket látunk benne, akkor nemcsak az önbizalma nő meg, de a teljesítőkedve is. Persze ehhez hatékonyan kell dicsérnünk, azaz nem nagy általánosságban, hanem egyénenként, személyre szabottan és a megfelelő szavakkal. A „szuper voltál” is elég lehet, de ennél sokkal jobb, ha elmondjuk, miben és miért látjuk szupernek a gyerekünket, vagy miért vagyunk hálásak neki. Legközelebb talán több kedvvel mosogat el, ha megköszönjük neki, és megdicsérjük a szép munkát, mint attól, ha elmorogjuk neki, hogy „látod, most legalább segítettél”, vagy a „legközelebb akkor még többet bízok rád, megy ez neked!”. A dicséretet ne keverjük a kritikával, sőt az elvárással se, mert a gyerek pontosan érzi a különbséget, és a nyomást is, amit rá akarunk helyezni. Az állandó, mániákus dicsérgetés persze ugyanolyan káros lehet, mint ha soha nem hall egy jó szót sem a gyerkőc. Ha minden egyes tevékenységéért automatikusan fényezzük, akkor elvész a szép szavak ereje, illetve kialakulhat egyfajta teljesítménykényszer is a gyerekben – azaz nem a feladatot akarja megoldani, hanem a dicséretet kiváltani bármi áron.

Fotó: iStock.com/Kerkez

Fotó: iStock.com/Kerkez

…és a felnőttekre

A megfelelő dicséretnek nemcsak a gyerekekre van fantasztikus hatása, de a felnőttekre is. Olyan sokszor bizonytalanodunk el önmagunkban, teljesítményünkben, oly gyakran nincs kedvünk nekivágni egy újabb nehéz feladatnak, hogy nagyon is ösztönzően hat, ha valamiben elismernek minket. Az igazán jó főnökök nem ömlengve dicsérik alkalmazottaikat, hanem egyénenként, pontosan, okosan, sőt okkal, konkrétan, ráadásul megalázó vagy atyáskodó felhang nélkül. Figyelni kell arra is, hogy ne legyen aránytalanul túldicsérve valaki, mert az rossz légkört teremthet a kollégák között. Ahogy az is, ha úgy gondoljuk, hogy az elismerés csak a gyerekeknek jár. Igenis létezik burkolt kritika vagy hátsó szándék nélküli, felnőttől felnőttnek adott dicséret, csak fel kell ismernünk, meg kell kapnunk – sőt, ha adjuk, még többet kapunk vissza – és máris megtelik vele a szívünk.