×

Te + Én

Ez tényleg a hisztis gyerekek kora?

Régen minden jobb volt – szoktuk hangoztatni, még a gyerekek is könnyebben kezelhetők voltak. Na de tényleg így van, vagy csak a sok évtized szépíti meg a múlt emlékeit?

Bezzeg régen a gyerekek kiskoruktól kezdve besegítettek a házimunkába, egyedül eljátszottak, csak néhányszor voltak betegek, önállóbbak, engedelmesebbek voltak, akik nem panaszkodtak sem az iskolarendszerre, sem a pénzszűkére. Nem sírtak okostelefonért, több tízezer forintos játékokért, és még allergiások sem voltak, nemhogy erőszakosak. Na de tényleg nem? Elfelejtettük, hogy a gyerekek viselkedése általában a változó szülői magatartás és úgy általában a változó világ lenyomata? Ötven vagy száz éve gépek hiányában a játék lehetőségét a természetben és az otthonukban, testvéreikben keresték – mert nem volt más. A gyereknek hallgass a neve – mondták a felnőttek, és ezt a gyerekek be is tartották, de ettől még ez nem lett egy jó szabály, sőt akkor sem volt az. Ugyanakkor a lassabban csordogáló, töltők nélküli világ, a rengeteg mozgás, a rohanó életmód hiánya, a szabad játék a természet ölén, a sok mese, a nagyszülők, rokonok állandó jelenléte az otthon megtermelt változatos ételek nagyon is jó hatással voltak rájuk.

Fotó: iStock.com/maximkabb

Fotó: iStock.com/maximkabb

Változó százalékok

A mai gyerekek sokak szerint hisztisebbek és erőszakosabbak, mint korábban voltak. A Washington Post cikke szerint ez részben annak is köszönhető, hogy messze nem mozognak eleget. Miközben a korábbi évtizedekben a házimunkában való segédkezés, illetve a tévé és a gépek hiánya  arra ösztönözte a gyerekeket, hogy mozogjanak, kint legyenek a levegőn, ma már ez nincs így. Azok a gyerekek, akiknek még van lehetőségük sokat mozogni, kinti munkákban segíteni, kifejleszteni az erejüket, azok kevesebbet huzakodnak szüleikkel. A Frontiers in Psychology című szaklapban publikált kutatás szerint a szülői viselkedés az, ami igazán befolyásolja a gyerek hisztijét. Ha a szülő tudja, hogy az ő kezében van az irányítás, akkor a gyerek is jobban viselkedik. Ugyanakkor – és ez jól mutatja, mennyire sok vizsgálatra van még szükség ahhoz, hogy megértsük a mai gyerekeket – a Montreali Egyetem ikerkutatása során arra jutottak, hogy inkább a gének miatt lesz erőszakos egy gyerek, és kevésbé a környezeti hatások miatt.

Fotó: iStock.com/AGrigorjeva

Fotó: iStock.com/AGrigorjeva

Lehet, hogy nem a gyerekek változtak, hanem mi, szülők? 

Nagyon sok minden változott a szülők fejében is. Szakkönyveket olvasunk, módszereket választunk már a gyerek születésénél, törvény tiltja – végre – a testi fenyítést, és tudjuk, hogy ha érzelmileg intelligens gyermeket szeretnénk nevelni, akkor meg kell tanulnunk úgy irányítani, hogy ne törjük össze a lelkét. A mai gyereknevelésben talán ez a legnehezebb, megtalálni az egyensúlyt a munkánk és a gyereknevelés, az énidő és a család, az időhiány és a játék, a szigor és a vajszívűség között, toleránsnak nevelni a gyereket, ugyanakkor megtanítani megvédeni önmagát, fegyelmezettnek, de lélekben szabadnak hagyni, és még sorolhatnánk az ellentéteket. Ha pedig mi, szülők ingadozunk, következetlenek vagyunk, sőt nem önazonosak vagy valóban a végletekig engedékenyek, az a gyerek viselkedésén is meglátszik. Erőszakos, hisztis gyerekek régen is voltak, most is vannak, de ennek igazi okát sokszor csak szakértők, pszichológusok segíthetnek megtalálni a családnak.