×

Stílus

Ilyen az élet hagyományos dezodor, tusfürdő és mosószer nélkül

Egy gyógyászati segédeszköz üzletben találkoztam először az alumíniummentes dezodorokkal. Sokat kellett várnom, így mindent elolvastam, amit csak ott helyben lehetett, s befészkelte magát az agyamba: vajon mit kenek én magamra évtizedek óta? Eltelt jó pár év, mire végre elhatároztam, hogy sok mindenen változtatni fogok.

A dezodorral kezdődött minden, az volt az én beavatásom. Sosem voltam kifejezetten izzadós típus, nem kellett erős illatokat használnom, éppen ezért nem is szeretem az erős parfümöket magamon. Sokkal jobb érezni valakinek az „igazi szagát”, mint azt, hogy melyik parfümre költött tízezreket, s ezért azt gondolom, más is jobban szereti az én saját illatomat érezni, ami talán nem kellemetlen így, a hagyományos dezodorok után sem. Először a kristályt próbáltam ki, de őszintén szólva az nem jött be, habár elképesztően takarékos: hiába nyúztam két hónapig naponta kétszer, látszólag nem fogyott belőle egy centi sem. Ám valahogy a csomagolásával nem voltam kiegyezve, a műanyag kupak alatt nagyon hamar elszaporodnak kellemetlen szagú baktériumok, s kupak nélkül tárolni a polcon meg egyszerűen nem szeretem, enélkül is épp elég kupleráj van szegény fürdőszobámban. Ami viszont bejött egy sima, drogériákban megvásárolható alumíniummentes pumpás dezodor, aminek nagyon kellemes, s főleg diszkrét az illata. Izzadni ugyan izzadok tőle, de azt gondolom, ezzel meg kell birkóznom, cserébe talán nem kezdi ki a sok vegyszer a nyirokrendszeremet.

Fotó: iStock.com/Viktor_Gladkov

Fotó: iStock.com/Viktor_Gladkov

S így a többit…

S mivel viszonylag jól sikerült a váltás, lecseréltem a sampont, a tusfürdőt és a habfürdőmet is natúrszappanokra. Részben persze kényszerűségből, hiszen a fiam, mint minden gyerek, ekcémás, s már mindenfélével próbálkoztunk, a létező összes krémet, a legolcsóbbtól a legdrágábbig rákentem, de ő kitartóan vakaródzik, nekem pedig egyszerűen elegem lett a sok felesleges flakonból. A natúrszappan nagyon bevált, nagyjából három hónapig tudjuk használni, mindenki a sajátját, ezalatt legalább két flakon tusfürdőt pancsoltam el annak idején. (Vagy lehet, hogy hármat is? Sosem számoltam.) A bőröm állapota semmit sem változott, nem szárad ki, nem viszketek, tökéletesen érzem magam a bőrömben, sőt, valójában sokkal kevesebbet kell testápolóznom magamat, s valahogy a szaglásom is élesebb lett. A gyerek esetében is kordában van tartva a bőrbaj, de azért majd a tél közepén térjünk vissza erre a kérdésre…

Beszereztem már szilárd sampont is, ami pont úgy néz ki, mint egy szappan. Ezt még ugyan nem mertem kipróbálni, de ha elfogy a kamillás bio flakonos, akkor azt hiszem, nem lesz más választásom. A hajam ugyan rövid, sok bajom nincs vele, tehát nem igényel extra törődést, de azért nem mindegy neki, mit kenek rá. A testemet sem hipermarketekben megvásárolható ápolóval kenem, hanem sheavajas habkrémmel, méghozzá olyannal, aminek rozmaringillata van. Tényleg úgy viselkedik, mint egy parfüm, persze nem húzok magam után méteres illatcsíkot, elég belőle egy cseppnyi a nyakamra és a a csuklómra, s egész nap érzem a friss és diszkrét illatot.

Fotó: iStock.com/IrinaBurakova

Fotó: iStock.com/IrinaBurakova

Mosószer helyett, öblítő mellett 

Nagyjából három hónapja nem vettem már mosószert sem, helyette kizárólag mosószódával mosok, a fehér ruhákhoz egy evőkanálnyi szódabikarbónát adva hozzá. Őszintén szólva semmi különbséget nem tapasztalok, s tény, hogy egyikünk sem dolgozik autószerelő műhelyben vagy bányában, minden ruhánk patyolattiszta és illatos. Az öblítőről sajnos még nem sikerült leszoknom, erősebb a függőség, mint gondoltam, hiába szereztem be egy zsugorfóliányi ecetet és finom illóolajokat, egyelőre még csak minden tizedik mosásnál használom őket. De talán szépen lassan sikerül átszoknom arra is. De az biztos, hogy már így is több ezer forintot spóroltam a mosószeren.

Zsákutcák 

Persze nem akarok áltatni senkit sem, az igazsághoz hozzátartozik, hogy én is belefutottam pár tévedésbe, hoztam néhány kellemetlen, drága döntést, de vigasztal a tudat, hogy még ezzel együtt is viszonylag sokat spóroltam az elmúlt hat hónapban, szinte egyáltalán nem szennyeztem a környezetet vagy a saját testemet. Hiszek abban, hogy talán nem is olyan sokára eljön az az idő, mikor már mindenki kizárólag natúrkozmetikai termékeket fog használni, hiszen rájövünk mindannyian, hogy a természetben minden megtalálható, amire szükségünk van, és nem kell gyárakban, veszélyes kemikáliákból előállítanunk a szereket, melyekkel a testünket tisztítjuk.