A válasz valahol a pszichológia területén keresendő. Eleinte nem tűnik logikusnak, hogy olyan történeteket nézünk vagy olvasunk, amelyek gyakran tele vannak bűntényekkel és meg nem válaszolható kérdésekkel. Ugyanakkor alkalmasak arra, hogy levezessék a nap közben bennünk felgyülemlett stresszt.
Például amikor arról olvasunk, hogyan oldódik meg egy-egy rejtély, akkor a saját megoldatlan problémáinkat is egyszerűbbnek láthatjuk. Amikor pedig elkapják a tettest, mi is megnyugodhatunk, hogy mindennek oka van, minden rossz dolog megmagyarázható, azaz a titkok feloldhatók. És persze ne felejtsük el azt sem, hogy a nyomozás során azért jól is szórakozunk, ahogy a váratlan események követik egymást, és próbáljuk megfejteni a rejtélyes utalásokat. Kikapcsoló agymunka, élvezet és stresszkezelés egyben – mi több kell még?
Fotó: iStock.com/whyframestudio
A régi az új és az új a régi?
A krimik – és így a titkok és rejtélyek – már elég régóta jelen vannak az irodalomban és a publicisztikában is. Már az ókorban is írtak nyomozásról szóló történeteket – gondoljunk az első regényre, az Aranyszamárra vagy Oidipusz király szomorú történetére. A középkorban Boccaccio foglalkozott a témával a Dekameronban, később pedig Cooper indiánregényei is sok nyomozást tartalmaztak. És akkor az újságok bűnügyi beszámolóit még nem is említettük.
Mégis ha a bűnügyi regény szót halljuk, elsőként egészen biztosan Sherlock Holmes vagy Poirot alakjai jutnak eszünkbe. Sir Arthur Conan Doyle és Agatha Christie karakterei azonban még nem használtak annyi modern eszközt és módszert, mint napjaink NCIS-esei. Nekik az emberi természet rejtett hajlamait és az azokból fakadó rejtélyeket még pusztán a logika és a pszichológia – meg még néhány társtudomány – alapján kellett megfejteniük. Így a titkok talán még egy fokkal izgalmasabbak voltak, hiszen a modern technológia nem könnyítette meg a nyomozók dolgát.
A felgöngyölítendő ügyek lényege azonban azóta sem változott – mindegyiket valamilyen emberi gyengeség miatt követték el. A régi történetekről tehát nem kell leporolni a port, hisz mind egymásra épülnek.
Fotó: iStock.com/bee32
És aki a valóságban is megtapasztalná…
Természetesen senkit sem arra biztatunk, hogy kövessen el valamilyen bűncselekményt, sokkal inkább arra, hogy próbáljon több szemszögből a bűntények mélyére nézni. A többoldalú gondolkodásnak a gyakorlása az élet sok területén segíthet minket, például jobban együtt tudunk majd működni a kollégáinkkal, többféle ötletet is bedobhatunk az irodai ötletbörzén, de akár azt is könnyebben tolerálni tudjuk majd, ha megint ki kell mosni a gyerekek gyorsan koszolódó ruháit…
A megfelelő gyakorlóhelyet pedig nem kell sokáig keresni. Ott vannak például a tematikus szabadulószobák, ahol meg lehet tapasztalni, milyen végigvinni egy nyomozást, milyen árulkodó nyomokra kell odafigyelni, és hogyan gondolkodik az elkövető. Választhatunk például vadnyugati, középkori, de sci-fi-nyomozást is.
Mert az ember egy nagy titok, sokszor még magunk számára is azok vagyunk. A krimik tehát ebben a legerősebbek: végső soron magunkról tanulunk általuk.
A témával bővebben is foglalkozik a Ridikül ma 17 órakor kezdődő Titkok és rejtélyek című adása. A stúdióban beszélget Kovács Noémi, dr. Vámos Hanna, Vass Mariann, valamint meglepetés-férfivendégünk.
A tegnapi adást ezen a linken nézhetjük meg.
