×

Egészség

Túlzott testvizesedés? Mit tehetünk ellene?

A vizesedés (más néven folyadékmegtartás) a folyadék túlzott beépülését jelenti a keringési rendszerbe, a testszövetekbe vagy a testüregekbe.

A Medical News Today szerint a testünk legfőbb építőeleme a víz, amely megtalálható a vérben, a csontokban, az izmokban és a szervekben. Míg szervezetünknek szüksége van vízre a normál működéshez, olykor túl sok halmozódik fel belőle – ezt a fajta beépülést nevezzük vizesedésnek. A jelenség külső fizikai jeleket is produkál, így a test abnormálisan puffadtnak látszik.

A legtöbb esetben a rövidtávú túlzott vízmegtartás nem jelent komoly problémát, ugyanakkor hosszú távon már veszélyes lehet. A jelenség kiváltó okai a következők lehetnek: májzsugorodás, szív- vagy vesebetegség, a terhességi magas vérnyomás és a premenstruációs szindróma.

Fotó: iStock.com/KristinaJovanovic

Fotó: iStock.com/KristinaJovanovic

A következőkben a leggyakoribb kiváltó okok és néhány megoldás következik.

1. Diéta

A szódium (pl. az asztali só) olyan fontos tápanyag, amely több lényeges funkciót lát el, de csak kis mennyiségben van rá szükségünk. Azonban az általunk fogyasztott ételekben gyakran túl sok só található, ami okozhat vízmegtartó problémát és súlygyarapodást is.

Tipp: Először tisztázni kell, mennyi sóbevitelre van szükségünk: az Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet ajánlása alapján naponta legfeljebb 2300 milligrammot érdemes fogyasztani. Ez soknak tűnhet, de körülbelül egy teáskanálnyi sónak felel meg. Alternatívákkal is helyettesíthetjük a sót – erre szolgálnak olyan gyógynövények és fűszerek, mint a kömény, a kapor, a fokhagyma, a gyömbér, az oregánó, a zsálya vagy a bors. A citromlé, a mustár, az ecet szintén jó ízt kölcsönöz az ételeknek.

2. Életmód

A sokáig tartó ülés és állás miatt a szövetekben könnyebben megmarad a víz, így a mozgásszegény életmód is okozhat problémát. Ennek jelei lehetnek a feldagadt bokák és lábak.

Tipp: Fontos, hogy a vér folyamatosan keringhessen a szervezetben. Ha a munkánk miatt egész nap ülésre kényszerülünk, a szüneteket érdemes mozgásra használni. Kimehetünk például a szabadba, vagy lépcsőzhetünk liftezés helyett. Ha mozgásszegény életet élünk, először is meg kell értenünk a testmozgás fontosságát – elég heti három 15–30 perc könnyű-közepesen nehéz mozgás végzése is.

3. Gyógyszerek

Számos gyógyászati termék leírásában szerepel a vizesedés mellékhatásként. Többek között okozhatják egyes antidepresszánsok, béta-blokkolók, vérnyomás-készítmények, kemoterápiás gyógyszerek és nem-szteroidos gyulladáscsökkentők is. Ez utóbbiakra érdemes kiemelt figyelmet fordítani, ugyanis nagyon sok ember használja őket sokféle eredetű fájdalom csökkentésére. A leggyakoribb ilyen anyagok az aszpirin, az ibuprofén és a naproxen.

Tipp: Fontos, hogy ha a gyógyszerek miatt túlzott vizesedést jelentkezik, meg kell látogatni az orvost, és szakértővel kell konzultálni, ha szeretnénk felhagyni ezek szedésével, hiszen egy gyógyszer hosszú távú szedése után elvonási tünetek jelentkezhetnek.

4. Hormonok

A korai menopauza és a menopauza időszakában a nők gyakran tapasztalnak súlyos duzzadást, amelyek gyakran a vizesedés, a bélgázok, a csökkent epetermelés vagy e három kombinációjának eredménye. Az ösztrogén és a progeszteron hormonok nagy szerepet játszanak a vizesedésben, amely akkor jelenhet meg, amikor az ösztrogén szintje túl magas vagy a progeszteroné túl alacsony. A hormonális egyensúlytalanság az oka annak, hogy miért gyakori a vizesedés a premenstruális időszakban.

Tipp: Először is vizsgáljuk meg a diétánkat, és vessünk el vagy fogyasszunk kevesebbet azokból az ételekből, amelyek valószínűleg felelősek a duzzadásért vagy a gázképződésért. Ha ez nem segít, felkereshetünk dietetikust, aki allergia- vagy ételintolerancia-tesztet végez majd. Előfordulhat, hogy hormonterápiára vagy a hormonok újbóli egyensúlyba hozására lesz szükség.

5. Szívproblémák

A lábak vizesedése és a has puffadása a szívproblémák jelei lehetnek. Ugyanakkor nem szabad elhamarkodott megállapításra jutnunk, mert a szív betegségeinek más jelei is vannak, például a szédülés, a kimerültség, a magas pulzusszám, a gyengeség és a kifulladás.

Tipp: Azonnal orvoshoz kell fordulni, ugyanis a kései orvosi beavatkozás növeli a szívinfarktus kockázatát. Több vizsgálatra, köztük vérvételre, mellkas-röntgenre, EKG-ra, számítógépes szívtomográfiára és/vagy mágneses rezonanciára (MRI) is szükség lehet.