Az elmúlt években egy 5700 évvel ezelőtt élt népesség életmódját és betegségeit vizsgálta egy magyar kutatócsoport. Ennek során a leprás megbetegedés ma ismert legkorábbi nyomait mutatták ki emberi maradványokon.
A kutatás menete
A Pest megyei Abony közelében az MTA BTK Régészeti Intézetének munkatársai a késő rézkor kezdetén, Kr. e. 3700–3600 körül ott élő közösség települését tárták fel 2004 és 2008 között. Az előkerült emberi maradványokat egy antropológusokból és régészekből álló kutatócsoport elemezte az MTA BTK Régészeti Intézete, az ELTE TTK Biológiai Intézet Embertani Tanszéke, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Szegedi Tudományegyetem munkatársainak együttműködésében. Az archeogenetikai vizsgálatokat az University College London kutatója, Helen D. Donoghue végezte el – tájékoztatott az MTI.
-
-
Budapest, 2017. október 20.
Fábián Szilvia régész, főosztályvezető és Hajdu Tamás antropológus, az ELTE TTK Embertani Tanszék egyetemi adjunktusa vizsgálja az Abonynál talált egyik leprás ember csontvázát a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Feltárási és Lelet-feldolgozási Főosztályán a főváros XI. kerületében 2017. október 20-án. Az elmúlt években egy 5700 évvel ezelőtt, a rézkorban élt népesség életmódját és betegségeit vizsgálta egy magyar kutatócsoport. Ennek során a leprás megbetegedés ma ismert legkorábbi nyomait mutatták ki emberi maradványokon.
MTI Fotó: Mohai Balázs
-
-
Budapest, 2017. október 20.
Az Abonynál talált egyik leprás ember koponyája és csontjai a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Feltárási és Lelet-feldolgozási Főosztályán a főváros XI. kerületében 2017. október 20-án. Az elmúlt években egy 5700 évvel ezelőtt, a rézkorban élt népesség életmódját és betegségeit vizsgálta egy magyar kutatócsoport. Ennek során a leprás megbetegedés ma ismert legkorábbi nyomait mutatták ki emberi maradványokon.
MTI Fotó: Mohai Balázs
-
-
Budapest, 2017. október 20.
Az Abonynál talált egyik leprás ember koponyája a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Feltárási és Lelet-feldolgozási Főosztályán a főváros XI. kerületében 2017. október 20-án. Az elmúlt években egy 5700 évvel ezelőtt, a rézkorban élt népesség életmódját és betegségeit vizsgálta egy magyar kutatócsoport. Ennek során a leprás megbetegedés ma ismert legkorábbi nyomait mutatták ki emberi maradványokon.
MTI Fotó: Mohai Balázs
-
-
Budapest, 2017. október 20.
Az Abonynál talált egyik leprás ember koponyája és csontjai a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Feltárási és Lelet-feldolgozási Főosztályán a főváros XI. kerületében 2017. október 20-án. Az elmúlt években egy 5700 évvel ezelőtt, a rézkorban élt népesség életmódját és betegségeit vizsgálta egy magyar kutatócsoport. Ennek során a leprás megbetegedés ma ismert legkorábbi nyomait mutatták ki emberi maradványokon.
MTI Fotó: Mohai Balázs
-
-
Budapest, 2017. október 20.
Az Abonynál talált egyik leprás ember koponyája és csontjai a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Feltárási és Lelet-feldolgozási Főosztályán a főváros XI. kerületében 2017. október 20-án. Az elmúlt években egy 5700 évvel ezelőtt, a rézkorban élt népesség életmódját és betegségeit vizsgálta egy magyar kutatócsoport. Ennek során a leprás megbetegedés ma ismert legkorábbi nyomait mutatták ki emberi maradványokon.
MTI Fotó: Mohai Balázs
-
-
Budapest, 2017. október 20.
Hajdu Tamás antropológus, az ELTE TTK Embertani Tanszék egyetemi adjunktusa vizsgálja az Abonynál talált egyik leprás ember csontvázát a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Feltárási és Lelet-feldolgozási Főosztályán a főváros XI. kerületében 2017. október 20-án. Az elmúlt években egy 5700 évvel ezelőtt, a rézkorban élt népesség életmódját és betegségeit vizsgálta egy magyar kutatócsoport. Ennek során a leprás megbetegedés ma ismert legkorábbi nyomait mutatták ki emberi maradványokon.
MTI Fotó: Mohai Balázs
-
-
Budapest, 2017. október 20.
Balról az Abonynál talált egyik leprás ember koponyája, mellette a perkátai Nyúli-dűlő lelőhelyről származó nem leprás ember koponyája látható a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Feltárási és Lelet-feldolgozási Főosztályán a főváros XI. kerületében 2017. október 20-án. Az elmúlt években egy 5700 évvel ezelőtt, a rézkorban élt népesség életmódját és betegségeit vizsgálta egy magyar kutatócsoport. Ennek során a leprás megbetegedés ma ismert legkorábbi nyomait mutatták ki emberi maradványokon.
MTI Fotó: Mohai Balázs
-
-
Budapest, 2017. október 20.
Fábián Szilvia régész, főosztályvezető és Hajdu Tamás antropológus, az ELTE TTK Embertani Tanszék egyetemi adjunktusa vizsgálja az Abonynál talált egyik leprás ember koponyáját a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Feltárási és Lelet-feldolgozási Főosztályán a főváros XI. kerületében 2017. október 20-án. Az elmúlt években egy 5700 évvel ezelőtt, a rézkorban élt népesség életmódját és betegségeit vizsgálta egy magyar kutatócsoport. Ennek során a leprás megbetegedés ma ismert legkorábbi nyomait mutatták ki emberi maradványokon.
MTI Fotó: Mohai Balázs
-
-
Budapest, 2017. október 20.
Az Abonynál talált egyik leprás ember koponyáját vizsgálják a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Feltárási és Lelet-feldolgozási Főosztályán a főváros XI. kerületében 2017. október 20-án. Az elmúlt években egy 5700 évvel ezelőtt, a rézkorban élt népesség életmódját és betegségeit vizsgálta egy magyar kutatócsoport. Ennek során a leprás megbetegedés ma ismert legkorábbi nyomait mutatták ki emberi maradványokon.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Az antropológiai és paleopatológiai kutatást irányító Köhler Kitti és Hajdu Tamás vizsgálatai alapján a késő rézkori közösség egyik tagján a lepra jellegzetes csonttani tüneteit figyelhetők meg.
A legkorábbi lelet lehet
Jelenlegi tudásunk alapján ez lehet a világ legkorábbi kimutatott leprás megbetegedése, amely mintegy ezer évvel korábbi az eddigi legidősebb, Anatóliában fellelt feltételezett esetnél, és hozzávetőleg 1500 évvel korábbi a legidősebb, archeogenetikai eredményekkel is alátámasztott indiai esetnél – olvasható az ELTE MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.
Az elemzések eredményeit bemutató tanulmány a PLoS ONE című folyóiratban jelent meg.
