Hogy milyenek azok a társadalmak, ahol a férfi uralkodik, nem nehéz elképzelnünk, hiszen nálunk is hangúlyosabb a férfiak szerepe. A patriarchális berendezkedés azonban nem törvényszerű, bár tény, hogy a világ népeinek szinte száz százalékára ez jellemző. Szinte, mert azért vannak még olyan, inkább természeti népcsoportok, ahol bizony a nő az úr, náluk ugyanis a matriarchális berendezkedés működik.
Mi is az, hogy matriarchális?
A szó pontosabb megértéséhez a Révai lexikont ütöttük fel. Eszerint a „matriarchális” jelzővel az olyan ősállapotokhoz közelebb álló kihalt vagy még élő népeknek azt a családjogi intézményét jelölik, amelynek értelmében a gyermekek többek között például nevet, birtokot, kiváltságokat, törzshöz tartozóságot az anyjuk, és nem az apjuk után örökölnek. Úgy is mondhatnánk, hogy nőuralom van. A matriarchális berendezkedés jellemző minden olyan nép esetében, amely a nőközösséget vagy a többférjűséget (poliandriát) ismeri, és ezekhez alkalmazkodik többek között az örökösödés kérdéseiben. A matriarchális társadalmi berendezkedés még ma is megtalálható például egyes természeti népeknél.
Fotó: iStock.com/lada_sher
A minangkabauk világa
Ha szeretnénk bepillantani egy olyan világba, ahol a nők uralkodnak, érdemes utánaolvasni például a minangkabauknak. Ez a törzs Szumátra nyugati részén található, és a mai napig nőuralom jellemzi a társadalmukat. A kultúrájukra többek között az jellemző, hogy a férfiak veszik fel a feleségük nevét, és a családi vagyont is a lányok öröklik. A minangkabauknál a fiúk azok, akik kolostorba vonulnak, képzik magukat, hogy mire eladósorba kerülnek, elég tájékozottak és műveltek legyenek ahhoz, hogy valamelyik nő párjául válassza őket. Állítólag azok a férfiak, akik nem kellenek egyetlen nőnek sem, egész életüket ezekben a kolostorokban töltik, tudósok, írók, politikusok lesznek. A minangkabauk törzsben megengedett a már említett többférjűség is. Válás esetén a férfi semmilyen vagyont nem vihet magával (vissza a kolostorba), csak a ruháit.
A nők persze nemcsak jogokat élveznek, de kötelességük is van: ők tartják el a családjukat. A női hatalom inkább megengedő, és az egyenjogúságra törekvő. A rendszerük állítólag meglehetősen hatékonyan működik.
Nőuralom Délkelet-Kínában
Bár az ázsiai kultúrákról köztudott, hogy apaközpontúak, mégis létezik egy kis nép a délkelet-kínai Jünnan tartományban, ahol nőuralom van. A mosuo törzs kultúrája közel áll a tibetihez, az életük minden terét a béke és a szabadság vezérli. Például a nők szabadon választhatnak, cserélhetnek párt az együtt élő facér férfiak közül, a házasság nem is igen ismert intézmény a körükben. Bár ebben az esetben nemigen beszélhetünk többférjűségről, de könnyen lehet, hogy egy nőnek több párja is van egyszerre. A nők nevelik a gyermekeket, az apák pedig kedvükre látogathatják az utódaikat – akik egyébként az anyák nevét öröklik. A vagyon az anyáról a lányra öröklődik. Mindezek mellett (vagy éppen ellenére?) a férfiak nincsenek elnyomva, és állítólag nem is panaszkodnak a helyzetük miatt, hiszen a nők gondoskodnak róluk, anyáskodnak felettük, és még a házasság intézménye sem köti őket.
Fotó: iStock.com/filipefrazao
A legkisebb lány örökli a vezetést
Meglepő lehet, hogy azok között az államok között, ahol egyértelmű férfiuralom és női alárendeltség van, mégis megbújik egy kisebb, 30-40 ezer főből álló népcsoport, ahol a mai napig a nők uralkodnak. A Bangladesben található khászi törzs tagjai körülbelül 80 kisebb faluban élnek. A kutatók szerint a törzs vezetője valódi ősanyaként irányít, de a családok nőtagjai is hasonló módon irányítanak, minden tulajdon és döntés felett ők rendelkeznek. A gyermekek édesanyjuk vezetéknevét öröklik, és női ágon öröklődik a vagyon. Ami érdekes, hogy nem az elsőszülött, hanem mindig a legkisebb lány viszi tovább náluk a vezető szerepet. A párválasztásban egyértelmű szabadság létezik, természetesen a khászi nők javára. Náluk is jól működik a matriarchális rendszer, állítólag magasabb életszínvonalon élnek, mint a környező, férfiak uralta közösségek.