A csontkovácsolás valójában egy olyan manuálterápia, ahol az ízületek kimozgatásával foglalkoznak. Ennek különböző irányzatai vannak, létezik többek között például ázsiai, ukrán, arab vagy orosz módszer. Ezek különböző hatékonysággal működnek, és sokszor igen erős fájdalmak árán érnek el több-kevesebb eredményt. „Az ízületek mobilizációjával foglalkozunk, megpróbáljuk az ízületi blokkokat lazítani, kimozgatni, amelyek azokat a fájdalmakat, tüneteket okozzák, amikkel a betegek felkeresnek bennünket – tudtuk meg Menyhárt Balázs gerincgyógyítótól.
– A kezelés során, több csontkovácsmódszerrel ellentétben, közvetlenül a csontokra, ízületekre soha nem alkalmazunk nyomó, feszítő mozdulatokat, ezek nagyon veszélyesek, és borzasztóan fájdalmasak tudnak lenni. Először minden beteg állapotát felmérjük. Ha vannak, megnézzük a leleteit, átnézzük a felvételeket. Persze 15 év tapasztalat után már egészen pontosan meg tudom mondani, illetve lehet látni, hogy kinél hol lehet a probléma. És sokszor csak ezután nézem meg a felvételeket és leleteket. Az esetek 90 százalékában be is szokott igazolódni, amit mondok. Ezt követően kilazítjuk az izmokat, és úgy mozgatjuk, mobilizáljuk az ízületeket, hogy az esetek nagy részében megdöbbennek a páciensek, hogy a kezelés gyakorlatilag nemigen okoz fájdalmat. Nagyon sokan elmondják a kezelés után, sokkal rosszabbra számítottak. A kezelés hatékonysága többek között abban rejlik, hogy nemcsak azokat a területeket kezeljük, amelyekkel probléma van, hanem mindig rendszerében, az egész vázrendszert mozgatjuk át, vagyis inkább úgy fogalmaznék, hogy ízületi blokkokat szabadítunk fel. Ezáltal sokszor olyan problémákat is meggyógyítunk, melyeket a beteg elfelejtett elmondani, valamint sokkal hosszabban tartó eredményt lehet elérni” – magyarázta a szakember.
Fotó: iStock.com/ChesiireCata
Mit gyógyít a csontkovács?
A masszázstól leginkább abban különbözik a csontkovácsolás, hogy az utóbbi esetben ízületi mobilizáció van, vagyis különböző módszerekkel mozgatják az ízületeket. Ezzel szemben a masszázs az izmokat lazítja fel, vagyis a már említett ízületi blokkokat nem mozgatja ki, az ízületi feszültséget tehát nem tudja felszabadítani. Ez az egyik legjelentősebb különbség a klasszikus masszázsokhoz képest.
„A leggyakrabban elsődlegesen a különböző derék- és hátfájdalmakkal fordulnak hozzánk a betegek, valamint nyaki és gerincproblémákkal. Emellett úgynevezett szekunder tünetekkel is felkeresnek bennünket, többek között végtagokba kisugárzó fájdalmakkal, amilyen például a lábzsibbadás, vagy a csípőbe, lábba, térdbe kisugárzó fájdalmak. Sok esetben jellemzők az alhasi fájdalmak, a kéz, illetve az ujjak zsibbadása. Migrén, szédülés, egyensúlyzavar is lehet ilyen másodlagos tünet – sorolta Menyhárt Balázs. – Van olyan eset, ahol egy kezelés után is jelentősen javulhat a páciens állapota (ez általában fiatalabb korban és kisebb problémák esetén jellemző). De nálunk általában 3–5 kezelés az, ami nagy átlagban elegendő. Például 4-5 kezelés már a súlyos porckorongsérvek nagy részénél is elegendő szokott lenni.”
Névjegy
Menyhárt Balázs 2002 óta, lassan 16 éve foglalkozik gerincgyógyászattal, korábban vidéken is, de közel 10 éve már csak budapesti rendelőjében, kollégájával. Eredetileg villamosmérnök a végzettsége, de 2002-ben beleszeretett ebbe a tevékenységbe. Különböző átképzések, illetve szakvizsgák után gyakorlatilag 15 éve folyamatosan foglalkozik gerincproblémák gyógyításával. „Nagyon-nagyon szeretem. Saját praxisban körülbelül 30-35 ezer sikeres kezelésen vagyok túl. Az elmúlt évek alatt több ezer olyan betegem is volt, akiket már kiírtak porckorongsérv-operációra, és sikerült meggyógyítanom őket úgy, hogy végül nem volt szükség a műtétre, azóta is jól vannak. Az esetek 80-90 százalékában ugyanis még ezeket az eseteket is meg tudjuk menteni. Mindegyiket sajnos nem lehet, vannak olyan esetek, ahol már nem tudunk segíteni. És akad olyan eset is, amit nem lehet kezelni, de ezt már az elején el szoktuk mondani a betegnek.”
Nem minden korosztály számára
Megtudtuk, hogy gyerekeket nem ajánlott csontkovácsolással kezelni, hiszen még nincs kialakult csontozatuk, izomzatuk, „még gumiból vannak az ízületeik”. Náluk inkább a sportok, illetve a gyógytornák javasoltak. „Általában 10 éves kor felett lehet érdemes a csontkovácsolást is alkalmazni a gyerekeknél, csak indokolt esetben, mint például egy erősebb gerincferdülés vagy lúdtalp. És 75 év kor fölött sem szoktuk javasolni a kezelést többek között a csontok meszesedése miatt. Idősebb nőknél többnyire a már előrehaladott csontritkulás miatt nem javasolt a kezelés, 60 év fölötti nőknél minden esetben egy-egy évnél nem régebbi csontritkulásvizsgálat-leletet kérünk a páciensektől, hogy egyáltalán szabad-e a beteggel foglalkozni.”
Fotó: iStock.com/ChesiireCata
Szakképzettséghez és engedélyhez kötött
Magyarországon szabályozva van, hogy ki végezhet egészségügyi tevékenységet, kezelhet csontkovácsként betegeket. Mégis sokan vannak, akik képzettség és persze ÁNTSZ-engedély nélkül, önjelölt módon mondják magukat csontkovácsnak, sokszor alapvető egészségügyi végzettséggel sem rendelkeznek. Esetleg egy hétvégi tanfolyam után jelentik ki magukról ugyanezt. „Volt olyan betegem, aki elmesélte, hogy korábban egy garázsban ‘rendelő’ csontkovácsnál járt több alkalommal, akinek a ‘kezelései’ után csak romlott az állapota. Mikor megkérdezte, hogy honnan szerezte a tudását, azt mondta az illető, hogy sehonnan, ő azt a jóistentől kapta…” – mesélte a budapesti gerincgyógyító. Hozzátette, hogy érdemes tájékozódni, mielőtt valakire rábízzuk a kezelésünket.
„Az első, ami feltűnhet, hogy hol rendel a csontkovács: szakrendelésen vagy egy garázsban, esetleg egy kozmetikai szalon hátsó szobájában. Mert ha egy ÁNTSZ-engedéllyel rendelkező rendelőben végzi a kezeléseket, akkor az már bizalomra adhat okot, kell hogy legyen például betegjogi képviselője. Fontos például az is, tud-e számlát adni, illetve hogy szerződött-e egészségügyi pénztárakkal, vagy elfogadja-e a SZÉP kártyát. Ezek azért fontosak, mert ahhoz, hogy ezekkel rendelkezhessen, többek között végzettségre és engedélyekre van szüksége. Ahogyan például az ÁNTSZ engedélyéhez is. Sok esetben azonban ez is hiányzik, mert szakképzettsége sincs az illetőnek. Emellett akinek van egészségügyi tevékenység végzésére engedélye, az felelősségbiztosítással is kell hogy rendelkezzen, ami azt jelenti, hogy ha esetleg elront valamit, akkor arra van kártérítési fedezete. Nekem is van természetesen biztosításom, ez persze törvényi előírás is, de szerencsére egyszer sem volt szükségem rá a 15 év alatt” – tudtuk meg Menyhárt Balázstól.
Kárt okozhat a szakképzetlenség
„A szakképzetlen csontkovács sok kárt okozhat a betegnek. Legutóbb például egy hölgy mesélte, hogy a jobb vállát rántották ki úgy, hogy másfél évig szenvedett vele. De a nyaki sérülésektől kezdve nagyon sok bajt tudnak okozni, ezek általában nagyon komoly fájdalmakkal járnak. Illetve ott kezdődhet, hogy már a kezelés is roppant fájdalmas lehet olyantól, aki nem szakember. Mert valójában, ha valaki jól végzi a munkáját, a kezelés csak minimális fájdalommal jár, amin a betegek meg is szoktak lepődni” – árulta el Menyhárt Balázs. Hozzátette, hogy a szakképzetlen csontkovácsok általában nem is tudják értelmezni a leleteket, felvételeket, meg sem nézik azokat, pedig azt is törvény írja elő, hogy adatlapot állítsanak ki, betegnyilvántartást vezessenek, illetve végezzenek egy előzetes állapotfelmérést.