Otthon

Tévhitek a szelektív szemétgyűjtés körül

A szelektív hulladékgyűjtés nagyon fontos gyakorlat, hiszen kis ráfordítással sokat tehetünk a környezetünkért – de csak akkor, ha tudjuk, hogyan is kell helyesen szétválogatni a szemetünket.

Ehhez először is otthon kell kitalálnunk, miképp gyűjtük külön a szemetet praktikusan, kényelmesen, higiénikusan. Minden családnak más módszer válik be, van, aki csak a hulladékgyűjtőnél dobál szétválogatva, mások úgy is gyűjtik külön szemetesekbe a fémet, a papírt, az üveget, a műanyagot. Érdemes a műveletbe bevonni a család minden tagját, és alaposan elmagyarázni a gyerekeknek is, hogy saját kis papírjaikat, palackjaikat hová dobják, na és persze hogyan. Kétségtelen, hogy a legtöbb helyet a műanyag palackok foglalják el, pláne akkor, ha a család nem csapvizet, hanem ásványvizet vagy sok üdítőitalt iszik. Szerencsére már lábbal sem olyan nagy mutatvány összetaposni a palackokat – akár a gyerekek is segíthetnek, de dühkezelési terápiának sem rossz –, de akinek nagyon elege van belőle, az beszerezhet egy PET-prést. A flakonok papírcímkéivel nem kell foglalkozni, nem szükséges leáztatni vagy leszedegetni őket. A lényeg úgyis az, hogy az összenyomott palack sokkal kevesebb helyet foglal a sárga színű gyűjtőládákban, a szállítókocsinak nem kell szó szerint levegőt fuvaroznia, kevesebb üzemanyag fogy, és még a tárolókban is több hely marad. Ugyanígy szedjük darabokra és tároljuk-dobjuk laposan a kartondobozokat, nekünk néhány perc, de centiben sokat jelent.

Fotó: iStock.com/ spwidoff

Fotó: iStock.com/ spwidoff

Tényleg el kell mosogatni a tejfölöspoharat? 

Sokan rémisztgetik szomszédaikat azzal, hogy a szelektív hulladékgyűjtés macerás, időigényes, mert a műanyaggyűjtőbe kerülő poharak, flakonok, ételtárolók csak elmosva kerülhetnek bele. Pedig egyszerűen elég, ha ezeket a mosogatónál kiöblítjük vízzel, és úgy tesszük a szemetesbe – ez inkább nekünk érdekünk, hiszen kevésbé lesz büdös a szemetes környékén. Komoly, alapos mosogatásra és szárításra nincs szükség. Ám használt papírzsepit, szalvétát, zsíros papírt nem szabad a kék színű kukába, a papírok közé önteni, ezért a felvágottas, szalonnás vagy épp pizzás papírok, dobozok csak akkor kerüljenek a papírok közé, ha leszedtük róluk az olajos részeket. Ezenkívül tudjunk róla, hogy például a hungarocell, a régi cédé vagy kazetta nem való a szelektív szemétgyűjtőkbe, míg a ruhanemű, rongy a segélyszervezetek ruhagyűjtőibe is bedobható, ők úgyis átválogatják. A kiürült gyógyszeres üvegeket átveszik a gyógyszertárakban, a használt olajat pedig a benzinkutakon, hulladékudvarokban. Fontos, hogy a szabályokat ismerjük és betartsuk, mert mi, magyarok csak nagyjából ötvenszázalékosan gyűjtjük-dobáljuk jól ÉS szelektíven a hulladékot.

Mi történik később a hulladékkal?

Évek óta tartja magát a tévhit, miszerint felesleges szelektíven szemetet gyűjteni, mert a sok színes tárolóból úgyis egy helyre megy minden, és szépen elégetik. Pedig ez nem így van. A helyesen szelektált szemetet alaposan átválogatják, bálázzák, és az anyag fajtájától függően elszállítják, újrahasznosítják. Ha éppen odavittük a szemetünket a hulladékgyűjtőhöz, de tele van, akkor sincs baj: vegyük fel a kapcsolatot a felelős céggel e-mailben vagy telefonon, az elérhetőség általában ki van írva, de ha nincs, akkor sem nehéz kideríteni.

Fotó: iStock.com/KatarzynaBialasiewicz

Fotó: iStock.com/KatarzynaBialasiewicz

Házhoz jönnek érte, vagy sem? 

Különböző gyűjtőzsákok, színes tartályok használatával már 2013 óta házhoz mennek a szelektíven gyűjtött szemétért – igaz, a fejlesztés eleinte csak a főváros határáig terjedt. Ma már a legtöbb településen minimum kéthetente elviszik a szelektíven gyűjtött szemetet. Azoktól a hulladékoktól, felesleges régi tárgyaktól pedig, amik nem szelektálhatók, az évente megrendezett lomtalanításon szabadulhatunk meg.