Tavasz, nyárelő, Balatonfüred, Badacsony, fiatalság, vándorszínész-lét, szerelem. Erről szól Szigligeti Ede színműve, a Liliomfi. Szigligeti 1849-ben írta az önéletrajzi ihletésű darabot. A nagyváradi születésű szerző elmondások szerint mindössze két délután alatt írta meg a 3 felvonásos komédiát, amit azóta már számtalanszor bemutattak a hazai színházak.
Kascsák Dóra és Nagy András a Liliomfi előadásában Fotó: Gál Gábor
Április 12-tól az egri Gárdonyi Géza Színház színészei is eljátsszák a cselvígjátékot. A könnyed hangvételű játék középpontjában szerelmi bonyodalmak állnak, a fiatalok boldogságát azonban legfeljebb késleltetni tudják az események, megakadályozni nem. Félreértések, egymásra találások, bújócska, vidámság, tréfa, kacagás, minden elfér ebben a darabban.
A vígjátékból, Makk Károly rendezésében 1954-ben film is készült. Darvas Iván és Ruttkai Éva főszereplésével sokak kedvence lett, és már-már elronthatatlan a mű. A 19. század elején egy vándorszínész társulat Balatonfüredre érkezik, hogy előadja a Rómeó és Júlia című tragédiát. A társulat fiatal színésze, Liliomfi első látásra szerelmes lesz Mariskába, aki a nevelőnőjével nézte meg az előadást. Liliomfi, az ünnepelt színész, valójában Szilvay professzor unokaöccse. A professzor látogatást tesz Camillánál, hogy magával vigye Mariskát, a gyámleányát, hogy férjhez adja egyetlen örököséhez, Szilvai Gyulához… és kezdődhetnek a bonyodalmak.
Fotó: Gál Gábor
Blaskó Balázs, az előadás rendezője így foglalta össze a gondolatait a Liliomfiról. „Amikor újraolvastam a darabot, s eldöntöttem, hogy belevágok e szívet melengető, már filmről és színházból is jól ismert történet színpadra állításába, a fent sorolt gondolatok, képek, tájak, fogalmak sorjáztak lelki szemeim előtt. Szikrázó fényekben, üde hangulatban, mosolygó tekintetek ragyogásában láttam megvalósulni a bemutatót.”
Az előadás főbb szerepeiben Nagy András, Kascsák Dóra, Pálfi Zoltán, Saárossy Kinga és Reiter Zoltán látható.
