Minden gyógyvizet a hatóanyagok meghatározott összetétele jellemez. Ez az összetétel dönti el, hogy milyen hatást vált ki a szervezetben. Az üvegek címkéjéről mindig le tudjuk olvasni az összetételt. Rendszerint feltüntetik rajta az alkalmazási területet, valamint az ajánlott fogyasztási mennyiséget is.
Alapvetően három osztályba sorolhatók. Lássuk, melyek ezek.
A kloridos gyógyvíz konyhasót tartalmaz, mely terápiás mennyiségben kiegyensúlyozza a keringést és fokozza az étvágyat. Segít a légutak betegségei, az asztma, a reuma kezelésében, idegrendszeri betegségek, bőr és nőgyógyászati betegségek kiegészítő kezelésére is alkalmazható, sőt vérszegényég esetén is jó hatású.
A hidrogén-karbonátos víz megköti a savakat, nyálkaoldó hatású ezért főleg gyomornyálkahártya-gyulladás, vagy túlzott gyomorsavtermelés esetén alkalmazzák. Vese és hólyagpanaszok esetén is iható. Rendszeres ivókúrájával megelőzhető a vesekőképződés.
A szulfátos vizek meggyorsítják bélműködést. emellett segítenek a fogyásban, mert a szulfát serkenti az epe és hasnyálmirigy működését. Hatására a zsír jobban emésztődik. A máj, valamint a gyomor és bélrendszer betegségei is kezelhetők szulfátos gyógyvízzel.
A gyógyvizek minden patikában kaphatók. Általában étkezések előtt negyed-fél liter a terápiás adag. A megkezdett üveget két napon belül fel kell használni, vagy ki kell önteni, mert káros baktériumok is elszaporodhatnak benne