Új és egyre újabb, veszélyes betegségeket terjesztő szúnyogok jelennek meg Magyarországon is.
Meg úgy általában, a világon. Elég egy kontinenst átszelő kamion, egy beázott tetejű, sérült tengeri konténer, egy vízen úszó bambusznád darab, és A-földrészből B-földrészre érkezik egy ott soha nem látott vészhordozó. Mindenütt melegszik az idő – ma már nem nagyon léteznek időjárási határok. A kullancsok is eljutottak Skandináviába, és köszönik szépen, jól vannak.
De, most a szúnyogokról beszélünk, és ennek a témának a fele sem tréfa. Komolyan mondom, ha sikerül egyet agyoncsapnod a bőrödön, vizsgáld meg, ne söpörd csak úgy le magadról.
Már az időpont is gyanús: a mi őshonos, itthoni szúnyogjaink szürkületkor kezdenek támadni, az újak szinte egész nap aktívak.
A számomra legijesztőbb betegséget, az inkább az állatokat legyengítő szívférgességet a hazai szúnyogok is tudják terjeszteni időtlen idők óta. Az emberi szervezetben ezek a férgek jól ki tudnak fejlődni a bőr alatt, a vérárammal eljutnak a tüdőbe is, ott azonban elpusztulnak a rossz életfeltételek miatt, de hátra hagynak egy duzzanatot. Az meg már sebészért kiált, amikor a szemben telepednek meg…
A messzebbről bekerült fajok útközben összeszednek ezt-azt, a koreai szúnyog (ugyanolyan téltűrő és ellenálló, mint a márványos poloska, vagy a harlekin-katicabogár) már kiverhetetlen Baranyából. Az ázsiai tigrisszúnyoggal együtt okozhat agyvelőgyulladást, nyugat-nílusi lázat és magzati károsodást (kisfejűséget) ha hordozza a Zika-vírust is.
A megbetegedések száma évről-évre növekszik, nyaranta egy-egy hó végén olvashatók az összesített adatok, hányan betegedtek és haltak meg – például – a nyugat-nílusi lázban. A magyar határtól kicsit délebbre ez a szám már a néhány tucattól elért a százas nagyságrendig.
Ennél is délebbre, Görögországban idén a határokon, a repülőtereken adnak tájékoztatókat, hogy kerülhetjük el a szúnyogcsípést: kerüljük a pangó, álló vizeket, hordjunk hosszúnadrágot és hosszúujjú inget, fújjuk magunkat szúnyogriasztóval, éjszaka legyen szúnyogháló az ágyunk fölött, és hasonlók.
Ez a tájékoztatás sok pénzbe kerül, de nem véletlenül szánnak erre komoly összegeket: tavaly a görög hatóságok 316 esetben értesültek szúnyogcsípéses megbetegedésről: 246-an agyvelőgyulladást kaptak, néhányan közülük lebénultak, és 50-en meghaltak.
Tehát, a fele sem tréfa.
