Talán már nem annyira. Elegünk van a légkondicionálás nélküli vonatokból, meg az ugyanilyen metróból, ám a 20°C fokra lehűtött helyekből is, ahol a kinti és benti hőmérséklet között nem ritkán tíz-tizenkét fokos a különbség. A túlzásba vitt hűtéstől gyakran fáj a torkunk, és berekedünk, emellett elegünk van a szúnyogokból is, akik aludni sem hagynak rendesen.
Szóval gyakran alszunk rosszul a kánikulai időszakban. Az Alvásszövetség legújabb jelentése szerint ezért is van az, hogy a kora délutáni órákban leragad a szemünk. Ha ilyenkor éppúgy, mint a mediterrán országokban, sziesztázhatnánk egy kicsit, az nagyon jól esne a szervezetünknek. Sajnos bár az időjárás éppen olyan, mint ezekben a sziesztázó országokban, nálunk nem állhat le a munka. Pedig a kora délutáni órákban mérhetően csökken a munka intenzitása, több a hiba, és számos baleset következik be, amelyeknek az álmosság az oka.
Ha jól alszunk éjszaka, jobban teljesítünk a munkahelyünkön, vezetés közben jobban koncentrálunk, általában is jobban működünk.
Bár azt mindenki érzi, hogy fáradtan, vagy frissen ébred-e. Az okoskarkötők, is pontosan mérik az alvás hosszát és minőségét, a magyar alvással foglalkozó szakemberek is kidolgoztak egy alvásciklus-mérési módszert az alvásminőség mérésére. Léteznek tehát azok az eszközök, amelyekkel egészségesebben élhetünk. Érdemes tehát alvásunkat ellenőriztetni, mert a nappali álmosság mögött gyakran előfordulhatnak komolyabb alvászavarok vagy alvásbetegségek is, amelyek kivizsgálása és gyógyítása a szakemberek feladata.