Közélet

Ellepték a Trabantok és a Wartburgok a határátkelőket

Harminc éve, 1989. szeptember 11-én nyitotta meg Magyarország a határait a nyugatra távozni szándékozó keletnémet állampolgárok előtt. A rendkívüli politikai kockázatokat hordozó döntés fontos mérföldkővé vált a kelet-európai rendszerváltozás folyamatában, és nagyban hozzájárult a kommunista keletnémet rendszer bukásához, a német újraegyesítéshez.

Magyarországon 1989. május 2-án kezdődött az osztrák határon telepített határzár lebontása, június 27-én pedig Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter jelképesen is átvágta a negyvenéves európai megosztottságot jelképező vasfüggönyt. Az év nyarán a kommunista keletnémet államban, a Német Demokratikus Köztársaságban (NDK) is változást követelő tüntetések kezdődtek, amelyeknek fontos jelszavuk volt a német-német határ megnyitása és a berlini fal lebontása.

Mivel a rendszer a szocialista táborba történő utazásokat nem korlátozta, a Nyugatra vágyó állampolgárok a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) budapesti, varsói és prágai nagykövetségén kértek menedékjogot. A viszonylag kicsi magyarországi nyugatnémet követség gyorsan „megtelt”, a több ezresre duzzadt tömeget táborokban helyezték el. Az első nagyobb csoportot annak a zugligeti, Szarvas Gábor utcai templomnak a kertjébe fogadták be, amelynek papja Kozma Imre volt.

Párizs, 2009. szeptember 12. A kommunista vezetésű egykori NDK egyik jelképének tekintett Trabant típusú autók felvonulását tartják Párizsban a Magyarország ausztriai határa megnyitásának, a vasfüggöny lebontásának 20. évfordulója alkalmából 2009. szeptember 12-én. A határnyitás, amelynek révén több tízezer keletnémet állampolgár mehetett Ausztrián át Nyugat-Németországba, jelentős lépés volt Európa és a két Németország újraegyesítése felé. (MTI/EPA/Lucas Dolega)

(MTI/EPA/Lucas Dolega)

Az augusztus 19-én – idézi fel az MTI – Sopron közelében megrendezett páneurópai piknik alkalmával az ideiglenes határnyitást kihasználva több száz keletnémet rohant át Ausztriába, hogy onnan a „másik” Németországba távozzon. A határőrök sem a szökni akarók megállítására, sem átengedésére nem kaptak utasítást, így nem került sor fegyverhasználatra. A határ őrizetét azonban megerősítették, így hasonló eseményekre már nem kerülhetett sor. A magyar hatóságok később engedélyezték, hogy a budapesti nyugatnémet követségen tartózkodók közül több mint százan kiutazhassanak, de több tízezer hazájába visszatérni nem akaró, de Nyugatra utazni sem tudó ember sorsa megoldatlan maradt.

Az egyre súlyosabb, politikai és humanitárius válsággal fenyegető helyzetben a magyar kormány augusztus végén úgy döntött, hogy kiengedi Ausztriába a távozni akarókat. Erről Németh Miklós miniszterelnök és Horn Gyula külügyminiszter augusztus 25-én az NSZK-ban, a Bonn melletti Gymnich kastélyban tárgyalt Helmut Kohl kancellárral és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel. A terveket Németh Miklós Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkárral is ismertette, aki ezt tudomásul vette, és biztosította a magyarokat, hogy az 1956-os események nem fognak megismétlődni.

A nyilvános közleményt szeptember 10-én, este hét órakor tették közzé. A döntés szeptember 11-én 0.00 órakor lépett életbe, ettől az időponttól kezdve a harmadik országba távozni kívánó NDK-állampolgárok érvényes okmányaikkal elhagyhatták Magyarországot. Csak az első órákban tízezernél többen távoztak, november végéig az összes, mintegy 60 ezer keletnémet állampolgár az NSZK-ba utazott. A világsajtót bejárták az örömittas, Trabantjaikban és Wartburgjaikban a határt átlépő emberekről készült képek, Helmut Kohl nyugatnémet kancellár hivatalosan is köszönetét nyilvánította, és közölte: Németország ezt soha nem felejti el a magyaroknak.

A magyar döntés felgyorsította a keletnémet változásokat. Az ősz folyamán mindennapossá váltak a százezreket megmozgató rendszerellenes tüntetések. A népharag miatt október 18-án távoznia kellett Erich Honecker pártfőtitkár-államfőnek, a megújult pártvezetés pedig november 9-én rákényszerült a határok megnyitására. A berlini fal leomlása már a kelet-európai kommunista rendszerek összeomlását vetítette előre.

2014-ben, a határnyitás negyedszázados évfordulóján megemlékezések során, fotókiállításokon, emléküléseken tekintettek vissza az eseményekre. 2017-ben mutatta be a közmédia M5 kulturális csatornája Szalay Péter Európa álma című dokumentumfilmjét az 1989-es magyarországi és berlini spontán határnyitásról, a rendszerváltás német-magyar párhuzamairól.