Közélet

Sok-sok tonna „elszabadult” foszfor okozta a Balaton algásodását

A szeptember eleji lehűlés szerencsére megállította az algák szaporodását, amely az 1982-es „nagy” algásodásnál másfélszer intenzívebb volt.

Vörös Lajos, a Balatoni Limnológiai Intézet (BLI) kutatója beszámolt arról, hogy a héten öt helyszínen végeztek méréseket a tó nyílt vízén, ami szerint pusztulásnak indult az algaállomány. Az algák mennyiségét jellemző a-klorofill koncentráció a 100 feletti érték után 40 mikrogramm/liter alá csökkent ismét a Keszthelyi-öbölben. A nyíltvízi mérésektől eltérő értékek lehetnek persze a tó part-menti, sekélyvizű részein, öbleiben.

EPA/Gyorgy Varga

A helyzet gyors javulása a professzor szerint nem jelenti azt, hogy nem kell kideríteni mielőbb az augusztus végi rendkívüli algainvázió okát. A BLI 1965 óta rendelkezik adatsorral a Balatonról, amelyből kiderül, hogy 2019 előtt utoljára 1994-ben volt kifogásolható mértékű algásodás a tó nyíltvizében.

Nem tudják, mitől szabadult fel 15 tonna foszfor

Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka a augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén – írta a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és a Magyar Tudományos Akadémiának készített összefoglalójában kedden. Istvánovics Vera és Honti Márk érvelése szerint a mérési adatok alapján augusztus végére a klorofill koncentrációja – az algatömeget mutató érték – elérte a köbméterenkénti 300 milligrammot, ami másfélszerese az 1982-es nagy algásodás csúcspontján megfigyeltnek. Ehhez legalább 15 tonna foszforra volt szükség, ami csak az üledékből jöhetett, mert külső forrásból ennyi foszfor nagyjából 1 év alatt jut ide. Arra viszont csak a további vizsgálatok, kutatások adhatják meg a választ, miért szabadult fel ennyi foszfor a tó üledékéből– mondta az MTI-nek Istvánovics Vera.

Algafoltok a Balatonon a Zala folyó torkolatánál, Keszthely külterületi településrésze, Fenékpuszta közelében 2019. szeptember 11-én. MTI/Varga György

A kutatók megállapítása szerint – írja az MTI – a nagy és váratlan algaszaporulatban döntően egy toxintermeléséről ismert cianobaktérium játszott szerepet, amely hasonló mértékben még soha nem szaporodott el a Balatonban. Istvánovics Vera megjegyezte azt is, hogy bár a hűvös időjárás hatására az elmúlt napokban csökkent a Balaton nyugati területén az algásodás, a beindult folyamat hatására jövő nyár elején nagy valószínűséggel óriási árvaszúnyograjzás lesz.

A szakemberek szerint közepes a valószínűsége annak, hogy ha felmelegszik az idő, az eddiginél is erősebb algásodás jön. Így kicsi az esélye annak, hogy a nagy algatömeg pusztulása és gyors lebomlása szeptember második felében oxigénhiányt, ennek következtében tömeges hal- és kagylópusztulást okozna. Az algaprobléma is rávilágított arra, hogy mielőbb egy összehangolt, komplex Balaton-kutatási program kidolgozására van szükség – hangsúlyozta Istvánovics Vera.

MTI/Varga György

Már „bezárt” a Balaton

A somogyi és a zalai kormányhivatal az MTI megkeresésére adott válaszaiból az derült ki, hogy a szezonban a vizsgálatok alapján valamennyi strand vize fürdésre alkalmasnak bizonyult, és a strandokon szeptember első napjaiban sem tapasztaltak olyan értékeket, ami alapján a fürdőzés egészségügyi kockázatot jelentene. A Somogy Megyei Kormányhivatal közlése szerint a Balaton déli partján 59 természetes fürdőhely üzemelt ezen a nyáron, zömében június 7-től szeptember 1-ig. A fürdővíz jogszabályoknak megfelelő monitoringozása érdekében az üzemeltetők havonta egy-egy mintát vettek, amely értékeit akkreditált laboratóriumok értékelték ki.

A Balaton Zala megyei területén idén 8 természetes fürdőhely üzemelt a nyáron. A leghosszabb ideig nyitva tartó fürdőhely is hivatalosan bezárt az elmúlt hétvégén. A strandok megnyitása előtt, továbbá a szezon alatt 3-6 alkalommal vizsgálták a vízminőséget.