Közélet

A kócsagőrség újra divatba jött

Nagy Zsolt diák és mentora, Wágner László, valamint Illés Dorottya Virág diák és mentora, Buczkó Máté Gábor párosa nyerte el a megosztott első helyezést, a Tutajos- és a Matula-díjat az Ifjú Kócsagőr Program pénteki díjátadóján.

Az idei Ifjú Kócsagőr Program háromnapos döntővel zárult Budapesten, ahol szerdától péntekig a természetvédelmi őr mentorok által felkészített ifjú kócsagőr-jelöltek mérték össze tudásukat. A programot az idén hetedik alkalommal hirdette meg az Y-TriÁsz mozgalom, amelyet 2013-ban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, a 30Y zenekar és a Fürge Diák Iskolaszövetkezet hozott létre. A kezdeményezéshez csatlakozott az Agrármisztérium, valamennyi hazai nemzeti park igazgatósága, a Hortobágyi Nonprofit Kft., a Kiskunsági Nemzeti Park Alapítvány és a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóság (FÖRI).

A program szabályai szerint a döntőt mindig az a szervezet rendezi meg, ahonnan az előző évi győztes kikerült, ezért idén a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóságnak jutott ez a feladat.

MTI Fotó: Kudich Zsolt

MTI Fotó: Kudich Zsolt

Vérbeli kócsagőrök

Az országos rendezvény egyik győztese Nagy Zsolt lett, akit Wágner László, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre mentorált. A másik nyertes Illés Dorottya Virág, akit Buczkó Máté Gábor, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság természetvédelmi őre készített fel a versenyre. A Vöröskereszt különdíját és a verseny másik különdíját Nyeste Teréz egyetemi hallgató nyerte el, akinek mentora Gruber Ágnes és Baráth Norbert volt.

Az Ifjú Kócsagőr Program célja, hogy felkeltse a 18-24 éves korosztály érdeklődését az értékteremtő programok iránt, betekintést nyújtson a természetvédelembe, valamint bemutassa és népszerűsítse a gyakorlati terepi természetvédelmi munkát. Az országosan meghirdetett programra 39 diák jutott be. A jelöltek a mentoruk mellett eltöltött kéthetes szakmai gyakorlaton betekintést kaptak a természetvédelmi őrszolgálat munkájába, megismerték az adott nemzeti park természeti kincseit.

MTI Fotó: Kovács Attila

MTI Fotó: Kovács Attila

Ezt követően területi döntőkön dőlt el, hogy kik azok, akik a Budapesten és annak környékén található védett természeti területeken tartott országos döntőben megmérkőzhettek a Tutajos- és a Matula-díjért. A döntőn 11-en vettek részt. Ennek során a versenyzők beszámoltak a kéthetes szakmai gyakorlat tapasztalatairól, majd mindannyian egy könnyített természetőri vizsgát tettek. A következő napon különféle terepi feladatokat kellett megoldaniuk.

Így lett a kócsag a természetvédelem jelképe

A díj mellett legjobb versenyzők és felkészítőik ötnapos tanulmányúton is részt vehetnek Lengyelország legnagyobb nemzeti parkjában, a Biebrzanski Nemzeti Parkban. Mint díjátadón elhangzott, a jövő évi döntőt a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendezheti meg.

A kócsagőr programot – írta meg az MTI – a múlt századi hagyományt felelevenítve, a természetvédelem erősítésére és népszerűsítésére hirdették meg újra 2013-ban. A múlt század elején kócsagőröket alkalmaztak Magyarországon, hogy a gázlómadarakat megvédjék a kipusztulástól. A gémfélék családjába tartozó szárnyasok állománya a 19. század divatja, a kócsagtoll viselése miatt ugyanis megtizedelődött akkoriban. Az őrök tevékenysége révén a kócsagállomány növekedésnek indult, s a nagy – vagy ahogy másképp hívják, a nemes – kócsag a magyar természetvédelem címermadara lett.