A Debrecenben született Kossuth-díjas írónő a diploma megszerzése után először szülővárosában, majd Hódmezővásárhelyen tanított. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle, és állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publikálhatott.
Szabó Magda 90. születésnapján MTI Fotó: Oláh Tibor
Szabó Magda számára a Freskó és Az őz című regények hozták meg az országos ismertséget, ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Írt önéletrajzi ihletésű regényeket, mint az Ókút vagy a Régimódi történet, de sok írásában foglalkozik más női sorsokkal és kapcsolataikkal, mint például a Danaida vagy a Pilátus. Olyan művek jegyzik nevét, mint az 1987-es Az ajtó, az Abigél, Für Elise, vagy épp a Tündér Lala meseregény.
Az Abigélből 1978-ban tévéfilm készült, Az ajtót 2012-ben Szabó István dolgozta fel. Több komoly elismerésben részesült, egyebek mellett József Attila-díjat (1959, 1972), Kossuth-díjat (1978), SZOT-díjat (1982), Déry Tibor-díjat (1996), Prima Primissima díjat (2003) és Hazám-díjat (2007) is kapott.
Sokági azt vallották, hogy Szabó Magda eredetileg költőként kezdte irodalmi pályafutását, ám tavaly év végén fényképkeresés közben az írónő könyveinek szerkesztője egy dossziéban két jegyzetfüzetet talált. A két füzet egy kisregényt rejt; a Csigaház megcáfolja az eddig elfogadott álláspontot. A mű kiadatlan maradt köszönhetően az írónő tudatosságának, hiszen nem is lehetett volna: a mű ugyanis 1939-ben, az Anschluss utáni Bécsben játszódik, a történeten végigvonul ennek árnyéka, és erősen németellenes.
1947-ben házasságot kötött Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj 1982-es halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója.
Szabó Magdát 2007. november 19-én, 90 éves korában, kerepesi otthonában, olvasás közben érte a halál.
