Csillagok

102 éve született a Körhinta rendezője, Fábri Zoltán

25 éve nincs közöttünk a magyar filmművészet kimagasló alakja, Fábri Zoltán. Ma lenne 102 éves.

A háromszoros Kossuth-díjas filmrendező 1917. október 15-én született Budapesten. A Ferencvárosban nőtt fel és eredetileg festőművésznek készült. Elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát, majd a Színművészeti Akadémiát is. Másodéves korában már a Vígszínház ösztöndíjas rendező növendéke, 1941-től pedig a Nemzeti Színház színészeként, díszlettervezőjeként és játékmestereként dolgozott.

1943-ban behívták a frontra, ahol amerikai fogságba esett, a második világháborút követően a Vígszínházban kezdte újra pályafutását. Dolgozott a Művész Színháznál, a Nemzeti Színháznál, majd 1949-től az Úttörő Színház igazgatója. Egy évvel később a Hunnia Filmgyárhoz került, ahol művészeti igazgatóként ő tervezte a Déryné és az Erkel című filmek díszleteit.

Fábri Zoltán színházi és filmrendező MTI Fotó: Járai Rudolf

1951-ben készíti első filmjét, a Vihart, amelyet átdolgoztatnak vele, majd 1953-ban megkapja az első Kossuth-díját. Kétszer kapja meg még ezt a kitüntetést, egyszer 1955-ben, majd 1970-ben is.

1952-ig művészeti igazgató, 1952-től pedig filmrendező volt a Hunnia Filmgyárban. A Magyar Film- és Televízióművészeti Szövetség elnöke, később tiszteletbeli elnöke lett.

1955-ben készíti el Sarkadi Imre A kútban című novellájából a mára már klasszikussá vált Körhintát Soós Imre és Törőcsik Mari főszereplésével, az alkotást az 1956-os cannes-i filmfesztiválon Arany Pálmára jelölték. 1968-ban a Magyar Filmművészek Szövetsége beválasztotta a tizenkét legjobb magyar film közé (Budapesti tizenkettő), 2000-ben bekerült az Új Budapesti Tizenkettőbe, 2012-ben pedig felvették a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás listájára is.

Filmre vitte még többek között Móra Ferenc kisregényét, Hannibál tanár úr címmel, Kosztolányi Édes Annáját, illetve Molnár Ferenc klasszikusát, A Pál utcai fiúkat és Örkény groteszk kisregényéből az Isten hozta, őrnagy urat. Sánta Ferenc művéből készült Húsz óra és Az ötödik pecsét, Kaffka Margit regényéből pedig a Hangyaboly. Összesen 22 filmet rendezett, a legtöbbnek maga volt a forgatókönyvírója is.

Utolsó filmje, az 1983-ban bemutatott Gyertek el a névnapomra volt. Élete utolsó éveiben visszatért a festőművészethez, több képet is festett.

A Húsz órát Velencében és Moszkvában is kitüntették, A Pál utcai fiúkat Oscar-díjra jelölték, Requiem című alkotásának forgatókönyvéért 1982-ben Berlinben Ezüst Medvét kapott.