Gyereknevelés

Vajon hogy nézett ki III. Béla király?

Attila örökösei - A hunoktól az Árpád-házig címmel nyílik új, időszaki kiállítás a Magyar Természettudományi Múzeumban a héten.

A kiállítás egy olyan kutatás jelenlegi eredményeit mutatja be, amelyek a magyarság származástörténetébe, egy nép kialakulásába és vándorlásába engednek bepillantást. Sok kérdést felvet, sokat megválaszol, és sok esetben továbbgondolkodásra ösztönöz.

Fotó: facebook.com/mttmuzeum/photos

A történelem során számos kultúra és népcsoport képviselői telepedtek meg a Kárpát-medencében. A magyar nép rokonságtudata, önmeghatározása és eredetlegendái szempontjából a legfontosabbak a sztyeppi lovas nomád népek.
Közülük három a Kárpát-medencét választotta otthonának, és olyan államot hozott létre, amely jelentősen befolyásolta Európa történetét az 5. századtól.

A kiállításon arra a kérdésre keresik a választ, hogy a régészeti adatok, antropológiai kutatások, genetikai vizsgálatok merre mutatnak. Lehet-e a tudományterületek adatai alapján rokonságot megállapítani az 5. század első felében Európa történelmében jelentős szerepet játszó nomád nép, a hunok, a 6. század szintén nomád avarjai és a 9. században megjelenő magyarok között? Eredetről, rokonságról, életmódról, szokásokról, hitvilágról árulkodnak a csontok az értő kérdezőnek, a kiállítás látogatói pedig tanúi lehetnek a válaszoknak.

A tárlaton összesen 13 ember arcrekonstrukciója látható, köztük hun és honfoglalás kori férfiak, de híres emberek is, például III. Béla király vagy a kegyetlen gyilkosság áldozatául esett Macsói Béla Árpád-házi herceg. A művészien kidolgozott, de hiteles arcrekonstrukciók hozzák közelebb a történelmet hozzánk.

A kiállítás a Magyarságkutató Intézet és a Magyar-Turán Alapítvány közreműködésével valósul meg.