Kultúra

Dunából kimentett, fuldokló menyasszony történetét meséli el a Szeráj

Tudtad, hogy 1896-ban megépült Európa legnagyobb bulinegyede Budapesten, ami mára nyomtalanul eltűnt? A Szeráj című könyv egy izgalmasan dekadens világba enged betekintést.

A Konstantinápoly mintájára megalkotott lokál negyed, a város lüktető partiközpontja volt anno. Borbás Edina a Szeráj című kalandregénye megidézi a titokzatos történetet. Egy festőnőn, Sophián keresztül kalauzol el abba a világba, melynek ma már hírmondója sem maradt Budapesten: a Konstantinápoly mintájára megalkotott lokál negyed, a város lüktető partiközpontja volt anno. Az író a mutatványosok, hastáncos nők és mór stílusú épületek között bolyongó, különleges szépségű Sophia karakterét, valós személyről mintázta.

Fotó: Berecz Valter

Borbás Edina neve számos korábbi munkája révén ismerős lehet: Los Angeles Film awards-díjas forgatókönyv-író, többek közt az idei Magyar Filmhéten közönségdíjat nyert „25 dollár” című film forgatókönyvét is jegyzi, ami a hollywood-i filmezést megalapozó Adolph Zukor életét mutatja be. De ezen kívül több regény, köztük a történelmi ihletésű Kék Macska szerzője is, ami a kilencszázas évek Király utcai lokál negyedébe repít vissza.

A most megjelent könyve még régebbre kalauzol, 1896 nyarára, amikor egy ambíciózus vállalkozó, Somossy Károly – aki Krúdy Gyula szerint „megtanította Pestet mulatni”− nagyszabású, egzotikus bulikomplexumot létesített a mai Műegyetem helyén… Már itt érdekes az egész, hiszen milyen jó olyan darabkákat találni a fővárosból, amiket még nem ismerünk. Ebbe a kaotikus és izgalmas világba csöppen bele a főhősnő, akit a Dunából mentenek ki, menyasszonyi ruhában fuldokolva, teljes emlékezetvesztéssel. A különleges szépségű lány előtt hamar megnyílnak a Budai Konstantinápoly titkos szalonjainak kapui, és egy cselszövésekkel, kalanddal és szenvedéllyel teli történet veszi kezdetét…

Fotó: Berecz Valter

Érdekesség, hogy Szófiát a könyv címlapján nem más jeleníti meg, mint a 2016-os Miss World Hungary, Gelencsér Tímea. Az írónő úgy érzi, Timit külső szépsége és belső tartása egyaránt hasonlóvá teszi Szófia alakjához. Timi pedig nem csak A szeráj borítójához állt modellt, még arra is vállalkozott, hogy kipróbálja magát festőként, hiszen nem mindennap szerepel festőként egy könyv borítóján.