Közélet

Megváltoztak a farsangi szokásaink

A vízkereszt óta tart a farsangi időszak, mely a hagyományok szerint a mulatságok, a pártalálás és a lakodalmak ideje. A jelmezbálok és a nagy evések manapság is bevett szokásnak számítanak, a házasságkötések azonban már nem az első negyedévben a leggyakoribbak.

A farsangi időszak január 6-án a vízkereszttel kezdődik, a vége pedig mindig húsvét időpontjának függvényében alakul, mely március 22. és április 25. között váltakozik. Húsvétvasárnaptól kell visszaszámolni negyven napot, de úgy, hogy a vasárnapokat kihagyjuk – kezdi összefoglalóját a hirado.hu.

A farsang egy pogány ünnep, tulajdonképpen semmi köze az egyházhoz, sőt, nagyon sokáig tiltották is – különösen a protestáns egyház –, mert az ördög ünnepének tartották. Teleki Miklós 16. századi prédikátor azt mondta: Pogányoktól reánk szálló lélekölő, testhizlaló farsang. Ennek ellenére, ha ma megnézzük, nincs olyan egyház vagy gyülekezet, amelyik ne rendezne farsangi összejövetelt” – mondta Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató.

„A mindenkori fiatalok számára jelentette a legtöbbet a farsang, mert ilyenkor volt lehetőségük az ismerkedésre” – emelte ki Tátrai Zsuzsanna.

Baráth Gábor busómaszkfaragó szarvakat csavaroz egy álarcra otthoni műhelyében Mohácson. A sokácok mohácsi karneválja kisfarsangtól húshagyó keddig, február 20-tól 25-ig tart. Fotó? MTI/Sóki Tamás

A házasságkötések ideje is ekkor jött el. A magyar néphagyományban – a keresztény egyházhoz viszonyítva – tilos volt lakodalmat tartani a nagyböjt és az adventi időszak alatt, míg nyáron egyszerűen azért nem esküdtek az emberek, mert dolgoztak, és ezért nem volt rá módjuk.

Ahogy mi is megírtuk, 2019-ben nagyon sokan kötöttek házasságot, többen mint bármikor az elmúlt 30 évben.

Fotó: Pixabay/ CC0 Public Domain. A kép csak illuztráció!

A jelmezes felvonulásokat és bálokat az utolsó három napban – farsangvasárnap, farsanghétfőn, valamint húshagyókedden – rendezték. A magyar hagyományban nem voltak kivételesen megformált maszkok. Sokan csak egész egyszerűen korommal vagy mézzel kenték be az arcukat és tollat fújtak rá, míg mások papír-, illetve bőrálarcokat készítettek a bálokra. Mindenféle jelmezeket készítettek, a medve-, a gólya- és a kecskemaszkok voltak a legjellegzetesebbek. A bálokat és mulatságokat a húshagyókedd zárta.

További érdekességek a hirado.hu oldalán.