A Hamvazószerda jelzi azt a keresztény egyházban, hogy vége a farsangi mulatságoknak és kezdődik a negyven napos nagyböjt. Az önmegtartóztatás során a hagyományoknak és vallási előírásoknak megfelelően. Míg a XI. századig a böjt ideje alatt késő délutánig semmit sem ettek. Amikor már étkezhettek este, akkor sem került a tányérra hús, tejtermék és tojás. Mára a szabályok enyhültek és a II. vatikáni zsinat rendelkezésére 1966 óta szigorú böjti nap csak hamvazószerda és nagypéntek.
Fotó: shutterstock/ Creatus
Ezeken a napokon tilos a hús, a nap folyamán is csak egyszer szabad jóllakni, de megengedett két másik, csökkentett mértékű étkezés. Mentesülnek ez alól a 18 év alattiak és a 60 év fölöttiek, a betegek, az állapotos nők, a szoptató anyák és egyes foglalkozások gyakorlói.
Ugyanakkor a Hamvazószerda utáni csütörtök a „kövércsütörtök” vagy „zabálócsütörtök”, amelyet ma már csak torkos csütörtöknek ismerünk. Ennek célja a farsangi maradékok elfogyasztása volt.
A böjt a testi-lelki megtisztulást szolgálja, ugyanakkor körültekintően szabad csak végezni. Maga a böjtölés előnyös lehet az egészségünk számára, mert az állati eredetű zsírok és húsok elhagyása csökkentheti a koleszterin szintet – hívta fel a figyelmet Koszta Ágnes dietetikus az M1 aktuális csatornán, akinek szavait az MTI idézte. A zöldségek fogyasztása ugyanakkor pedig növeli a rostbevitelt, ami szintén egészséges.
Ám a böjtölésnél előfordulhat, hogy kimaradnak fontos tápanyagok az étrendünkből. Hal, tojás és tejtermékek fogyasztásával nagyrészt pótolhatók az ásványi anyagok, és aminosavak. Ugyanakkor a vas pótlása veszélybe kerülhet a vörös húsok elhagyásával.
A dietetikus azt javasolja, hogy hogy az ételek mennyiségét csökkenthetjük, de a folyadékok bevitelét inkább növelni javasolt. Ugyanakkor veszélyes lehet a böjt és nem is javasolt a betegeknek, a gyerekeknek, a kismamáknak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a manapság oly divatos radikális diéták, fogyókúrák akár még az egészséges emberek számára is veszélyesek lehetnek.
