Presser Gábor négyévesen kezdett el zongorázni, tehetségét korán elismerték. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába járt, miközben a Kapás utcai tánciskolában 14 forintos órabérért zongorázott. Tizenéves korában kezdett foglalkozni a zeneszerzéssel.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
A zeneművészeti középiskolásként a csak komolyzene iránt érdeklődő Pressert évfolyamtársa, Mihály Tamás vonta bele az alakuló könnyűzenei életbe. 1967-től kezdve az Omega első saját dalainak zenéjét írta. Nyáron bevették zenészként is, egy szokatlan felállással kísérletezve: szólógitár nélkül, két billentyűssel. A próbálkozás azonban nem aratott nagy sikert, így Presser helyére Molnár György gitáros került. Pressert 1968-ban, nem sokkal az angliai turné előtt hívták vissza az együttesbe.
Ő lett az első három Omega-album első számú zeneszerzője. Legismertebb dalai ebből az időszakból: Trombitás Frédi, Ha én szél lehetnék, Petróleumlámpa, Tízezer lépés, Az 1958-as boogie-woogie klubban, Régi csibészek, Ballada a fegyverkovács fiáról, Az éjszakai országúton, és talán a leghíresebb: a Gyöngyhajú lány (ezt a Scorpions is feldolgozta White Dove címmel).
1971-ben Frenreisz Károly basszusgitáros és Barta Tamás gitáros hívására Laux József dobossal kilépett az Omegából és megalakította a Locomotiv GT-t. Az évek során Presseren kívül mind a három tag kivált; a mai felállás 1977-re alakult ki: Presser mellett Somló Tamás, Karácsony János és Solti János az együttes tagjai. Ez az időszak Presser zeneileg legsikeresebb korszaka. A hazai zenei élet kulcsszereplője lett, az LGT dalainak nagy részét ő írta, egyedül és társszerzőként egyaránt. Legismertebb szerzeményei: Ringasd el magad (1973), Kék asszony (1973), Szólj rám, ha hangosan énekelek (1975, ezt eredetileg Kovács Kati vette fel), Neked írom a dalt (1975), Egy elfelejtett szó (1975), A Kicsi, a Nagy, az Arthur és az Indián (1976); A rádió (1977), Jóbarátok vagyunk (1977), Nem adom fel (1978), Boksz (1980), Éjszakai vonatozás (1984).
Közben a színházi életbe is bekapcsolódott. A Vígszínház 1973-ban mutatta be első musicaljét, Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című kisregényének zenés adaptációját. Ezután Presser a Vígszínház több zenés darabjának is zeneszerzője volt. 1978 óta a Vígszínház zenei vezetője, ahol önálló dalesteket is ad.
1982-ben jelent meg első szólólemeze, az Electromantic, mely eredetileg A próba című balett elektronikus hangszerekkel készített zenéje. Az 1970-es évektől kezdve több magyar előadónak írt dalokat, zenét.
1988-ban bemutatták A padlás című musicaljét. 1994-ben jelent meg az első „igazi” Presser-album, a Csak dalok, amit 1996-ban a Kis történetek követett. Presser 1995‑ben kilenc estét játszik a zsúfolásig megtelt Vígszínházban, aztán nem ad koncertet egészen 2001‑ig.
Bár az LGT feloszlott, 1997-ben mégis új albummal jelentkeztek, a 424 – Mozdonyoperával. 1999-ben a Felvonulási téren óriási, több tízezres tömegnek adtak ingyenes koncertet. Következő albumuk, A fiúk a kocsmába mentek 2002-ben készült el. Szintén 2002-ben, az Óbudai-szigeten hetvenezer emberrel egész napos LGT-fesztivált is tartottak. Öt év szünet után, 2007. augusztus 7-én a 15. Sziget Fesztivál nyitózenekaraként léptek fel.
2003 végén a UNICEF Magyar Bizottság Halász Juditot és Presser Gábort jószolgálati nagykövetté nevezte ki. Feladatuk a gyermekek ügyének képviselete, az UNICEF és a világ gyermekeinek magyarországi képviselete. Megbízatásuk három évre szólt, szolgálataikért jelképes 100 forint javadalmazásban részesültek.
Presser 2004 és 2010 között a TV2 zenei tehetségkutató műsora, a Megasztár zsűrijének volt a tagja.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
2008 augusztusában az ő kezdeményezése nyomán indult útjára a magyar dal napja. 2014‑ben egy akkor 45 éves dallal Grammy-díjra jelölték. Ugyanis a legjobb rapdal kategóriában Kanye West New Slaves című száma is versenyben volt a Grammy-díjért, és a rapper ennek a dalnak az utolsó másfél percében használta fel hangmintaként az 1969‑es Gyöngyhajú lányt.
Márciusban a koronavírus-járvány miatti karantén alatt 43 mai, kortárs énekes és művész énekelte fel otthonából Presser Gábor Neked írom a dalt című művét, ami hamar vált a karantén himnuszává itthon, a járvány alatt elképesztő munkát végző emberek megbecsülésére: