Az egyenesszárnyúak, úgymint tücskök, szöcskék és sáskák evolúciós szempontból, ökológiailag és gazdaságilag is nagy jelentőséggel bírnak és mintapéldányai az akusztikus kommunikációt használó állatoknak – írja az MTI.
Fotó: Shutterstock
A hollandiai Wageningeni Egyetemen dolgozó Sabrina Simon és az amerikai Texas A&M Egyetem munkatársa, Hojun Song vezette kutatócsoport elsőként vizsgálta átfogóan az akusztikus kommunikáció evolúcióját az egyenesszárnyúak (Orthoptera) rendjében. Egy genomikai adatbázist használva azt kutatták, miként alakult ki a hallás és a hangképzés, illetve diverzifikálódott több száz millió év alatt az egyenesszárnyúaknál – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Mikor zendítettek rá először, és miért?
A kutatók megállapították, hogy a tücskök jellegzetes hangját 300 millió évvel ezelőtt lehetett először „érzékelni”: azért csak érzékelni, mert a specializálódott hallószervek csak később fejlődtek ki.
A hangképzés eredetileg védekező mechanizmus volt az ellenség ellen, amelyet megijesztett a szájában rezgő tücsök. Később a hangképzés fontos szerepet kezdett játszani a reprodukcióban, mivel a ciripelő tücskökre nagyobb eséllyel akadt rá egy nőstény.
Fogynak a rovarok
A rovarok az állatvilág egyik legfajgazdagabb csoportja. Csaknem minden ökoszisztémában kulcsszerepet játszanak, a számuk azonban rohamosan csökken. A rovarfajok betolakodó fajokká válnak vagy eltűnnek a klímaváltozás miatt. Ennek önmagában hatása van az ökoszisztémákra és végül az emberekre is.
„Muszáj megértenünk az evolúciós történetét ennek az elképesztően sikeres állatcsoportnak. Ez a napi gazdasági életünk szempontjából is fontos, mivel csak így tudjuk megérteni, hogy mi történik, ha a rovarfajok hanyatlanak vagy eltűnnek” – mondta Simon.
A szakemberek a Nature Communications című tudományos folyóiratban publikálták az eredményeiket.
