×

Szerelem

Fájdalmas vallomás a megcsalásról

Egy fárasztó, hosszú, vállalati továbbképzés után este, a vidéki szálloda bárjában találta magát a férfi és a nő, akik évek óta kollégák. Még meleg nyári este volt. A bárpultnál a munkáról akartak beszélgetni, de aztán kértek egy italt, majd még egyet, és még egyet...

A fáradtság, a félhomály, az italok eltompították a józanságukat. S az este valamiképpen a férfi ágyában folytatódott. Fáradtan, spiccesen, valódi szerelem, igazi vágy nélkül eltöltöttek egy kínosan rosszul sikerült éjszakát.

Fotó: iStock.com/fizkes

Reggelre megbánták az egészet. A nő feje fájt, szégyellte magát. A férfi is másnapos volt. Megbeszélték, hogy elfelejtik az egészet. Nem volt előzménye, nem lesz folytatása. Vége. Meg sem történt.

Még soha nem csalták meg a párjukat. Hogy fognak ezek után a másik szemébe nézni. Zavarban vannak, és nagyon rosszul érzik magukat. Aztán otthon a nő férje, a férfi felesége, megkérdezi: “Na, hogy sikerült a továbbképzés? Jól érezted magad? Este hívtalak, de nem vetted fel. Történt valami?”

S a nő, vagy a férfi, vagy mindkettő szabadulni akarván a lelkiismeretfurdalásától azt mondja: “Bevallom, tegnap lefeküdtem az egyik kollégámmal.”

Volt értelme ennek az őszinteségnek? Válni akartak? Veszekedni? Az őszinteségükkel mire mentek. Mire volt jó?

A pszichológusok szerint az ilyen beismerés mindig annak a helyzetét könnyíti meg, aki vallomást tesz. Becsületes voltam, nem hazudtam, vállalom a következményeket. Mondja a félrelépő és nyugodtan leül a sorozatát nézni. Míg párja sírógörcsöt kap a megaláztatástól és a fájdalomtól, és többé semmi sem lesz olyan, mint régen…