A koronavírus-járvány miatt számos országban – köztük Magyarországon is – különböző korlátozásokat vezettek be, ennek következtében felértékelődött az online tér, a közösségi média használata, mert lehetőséget jelentett a kapcsolattartásra. Minden platformon nő a felhasználók száma, és bár a legtöbb oldalon a korhatár 13 év, ezt nem lehet ellenőrizni, ezért szükség van a felhasználók önkorlátozására is.
Fotó: Shutterstock
A gyerekek esetében a közösségi média használata komoly pszichológiai következményekkel járhat, például az anonimitás nyújtotta hamis biztonságérzet miatt felerősödhetnek a deviáns viselkedések, a „kimaradástól való félelem” felerősítheti a függőséget, a gyermek lehet áldozata és elkövetője is az online zaklatásnak a „hagyományos” kockázatok – az adat- és személyiséglopás – mellett.
A gyerekekkel még az előtt meg kell ismertetni az internethasználat veszélyeit, hogy okoseszközt adnának a kezükbe, utána pedig folyamatosan figyelni kell, mi érdekli őket, milyen oldalakra regisztrálnak, milyen viselkedést tanúsítanak az online térben. Mindenkinek van felelőssége és feladata abban, hogy az internet biztonságosabb legyen a gyermekek számára.
A koronavírus-járvány miatti bezártság nyomán nőtt az online térben töltött idő, jobban ki vannak téve a felhasználók a kockázatoknak. Tudatosítani kell a gyerekekben, hogy minél több információt osztanak meg magukról, annál nagyobb teret adnak a visszaélésekre.
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat interaktív foglalkozásokon ismerteti meg a gyerekeket az adatbiztonsággal, a közösségimédia-platformok előnyeivel és veszélyeivel, az álhírek veszélyeivel és az online bántalmazás jeleivel. A gyermekek oktatása mellett fontos a szülők, pedagógusok felkészítése is, mert az ő felelősségük is, hogy a gyerekek biztonságos környezetben tudjanak netezni.