Életmód

Hogyan éljük túl a különböző életkori válságokat?

Életünk fejlődési szakaszait egy-egy konfliktus jellemzi, aminek megoldása, hatással lesz a későbbi szakaszokra.

Mindegyikünk életében vannak olyan mérföldkövek, amikor életkorunkból adódóan kell szembenéznünk kisebb-nagyobb krízisekkel. Ilyenkor sokszor teljesen váratlanul, elhatalmasodik rajtunk a kétségbeesés és hirtelen nem tudjuk, merre tovább. Erik Erikson pszichológus szerint, az egész életünk 8 fejlődési szakaszra osztható, csecsemőkortól egészen az idős korig. Ezek mindegyikét egy-egy konfliktus jellemzi, aminek megoldása, hatással lesz a későbbi szakaszokra. Eszerint tehát a személyiségünk tulajdonképpen egész életünk során fejlődik. Innen nézve viszont a válságnak, helye van. Megélni küzdelmes és nehéz, de egyben lehetőség is arra, hogy életünk egy új fejezetébe lépjünk.

MTI Fotó: Bruzák Noémi

18 év

A tinédzserkor keveseknek zökkenőmentes. Az ember keresztülmegy számtalan testi változáson, dúlnak a hormonok. De a belül is sok változás zajlik, hisz ez az időszak még az identitás kereséséről szól, a kísérletezéséről. Mindeközben pedig Damoklész kardjaként lebeg a fejünk fölött, hogy mindjárt itt az érettségi, és a pályaválasztás. Valljuk be ez elég sok stressz egyszerre. Éppen ezért külföldön például bevett szokás, hogy az érettségi után a diákok kihagynak egy évet („gap year”), és utazgatnak, dolgoznak, önkéntesednek és így próbálják felfedezni, mit akarnak tenni a jövőben.

Mielőtt kifizetnénk, érdemes átnézni a kiküldött őösszegről szóló számlát. Fotó: shutterstock/WAYHOME studio

25-30 év

Ezt az időszakot a felnőtté válás nehézségei uralják, ekkora az ember általában végleg elhagyja a szülői fészket és belép a nagybetűs életbe. Ilyenkor gyakran összezavarodottnak, vagy magányosnak érezhetjük magunkat, hisz hirtelen egyedül kell megküzdeni mindennel. Emellett ez az időszak, amikor az ember kölcsönös, intim kapcsolatok kialakítására vágyik. Viszont ekkor még mindig nagy hatással van ránk a baráti kör véleménye, és az, hogy ők hol tartanak az életükkel. Pedig ennek a krízisnek a megoldásánál, fontos tisztázni, hogy te mit akarsz, mire vágysz, és ne másokhoz hasonlítsd magad. Tartsd észben, hogy csak azért mert elméletben, valami működik, nem biztos, hogy az életben is úgy lesz. Próbálj ki sok mindent, ami tetszik tartsd meg, ami nem azt engedd el.

Fotó: iStock.com/fizkes

35 év

Ebben a korban, sok ember ráeszmél arra, hogy nem úgy él, ahogy szeretne, túl sok a kompromisszum és túl kevés idő jut az álmok megvalósítására. Több a „kell”, mint a „szeretném”. Csak rohanunk a mókuskerékben, mígnem úrrá lesz rajtunk a csalódottság és a kiábrándultság. Ilyenkor az ember felteszi magának a kérdést: „Mi olyat tudok alkotni, ami fennmarad utánam?”. Ezen sokat segíthet, ha valakinek van családja, gyermeke, mert a gondoskodás élménye, máris pozitív irányba billenti a mérleget. Fontos, hogy megálljunk néha, és odafigyeljünk az én-időre.

Fotó: iStock.com/Halfpoint

45-50 év

Ez az úgynevezett életközépi válság. Ez idő tájt felülvizsgáljuk, mit értünk el eddig, átértékeljük céljainkat és sokszor homlokegyenest újak fogalmazunk meg. Ez ember ekkora már eljut az önismeret olyan szintjére, hogy már az élet valódi értelmét kezdi keresni. Ilyenkor van , aki azt érzi már mindent elért, és most nem tudja merre tovább. Még mások, úgy érzik zsákutcába jutottak és sürgősen irányt kell váltaniuk. Ilyenkor a legfontosabb, hogy elengedjük a régi sémákat, amikkel korábban éltünk és elhiggyük, képesek vagyunk a változtatásra és, hogy megérdemeljük a boldogságot.