Környezetünk

Gondoltad volna? Van gyorsabb állat a világon a gepárdnál!

A kutatók csak néhány éve képesek megmagyarázni, mi kell ahhoz, hogy egy állatfaj igazán gyors legyen. Az izmok felépítése és a testtömeg is szerepet játszik. A témáról a Discover tudományos magazin készített összefoglalót.

Fotó: unsplash.com/remijacquaint

Valószínűleg nem lep meg senkit, hogy a leggyorsabb szárazföldi állat a gepárd. A kecses nagymacska három lépés alatt 80 kilométer/órás sebességre gyorsul, majd nem sokkal később képes elérni a 110 kilométer/órás végsebességét. Egy másodperc alatt akár 25 métert is megtesz, ami jól érzékelteti, hogy mennyire kevés ideje van a prédáinak a menekülésre.

A tengerekben már nem ilyen egyértelmű a győztes. A leggyorsabb hal valószínűleg a vitorláskardoshalak közé tartozó marlin, ami zsákmánya elkapása közben szintén 110 kilométer/órás sebességre képes felgyorsulni. Figyelembe véve, hogy a víz ezerszer sűrűbb a levegőnél, ez igencsak nagy teljesítmény.

A levegő urai azonban sokkal gyorsabbak a szárazföldi és víziállatoknál. A vándorsólymok legnagyobb mért sebessége 300 kilométer/óra felett van zuhanórepüléskor. A normál, vízszintes repülés közben pedig a sarlósfecskék képesek a legnagyobb sebesség elérésére, 169 kilométer/órára. Érdekesség, hogy a közönséges galamboknak sincs okuk szégyenkezni ezen a területen, a repülési sebességük eléri 150 kilométer/órát.

Képünk illusztráció. Fotó: Pixabay/ CCO Public Domain

A leggyorsabb állatoknak természetesen sok olyan tulajdonsága van, amik lehetővé teszik a hihetetlenül nagy sebességüket, azonban a gyors összehúzódású izomrostok szerepe kiemelhető ezek közül.

Az emberek ezeket például sprinteléskor, ugráskor, a hirtelen mozdulatok megtételénél használják. Ellentétben a lassú összehúzódású izomrostokkal, amiket a hosszabban tartó igénybevételkor használunk, a gyorsaknak nincs szükségük oxigénre a mozgáshoz. Anaerob módon, gyorsan égetik el az üzemanyagukként szolgáló adenozin-trifoszfátot, azaz az ATP-t.

Bár a nagyobb állatok lassabban gyorsulnak, elméletileg nagyobb maximális sebességet kellene elérniük, mivel több gyors összehúzódású izomrostjuk van.

A valóságban azonban azt látjuk, hogy a leggyorsabb állatok mind közepes méretűek. Ez lehet, hogy evidensnek tűnik, de tudományos magyarázatot a jelenségre csak 2017-ben találtak.

A kutatók 474 faj testtömegét és maximális sebességét hasonlította össze. A vizsgálat mindenféle repülő, vízi- és szárazföldi állatra kiterjedt a hangyáktól a túzokokon és polipokon át a denevérekig.

elefánt

A kép illusztráció. Fotó: Shutterstock

Ismerős mintát találtak: egy pontig minél nehezebb a faj, annál gyorsabb, majd a testsúlynövekedéssel párhuzamosan csökken az állatok sebessége.

A kutatók szerint az izmok üzemanyaga, az ATP miatt nem az elefánt méretű állatok a leggyorsabbak. Az ilyen hatalmas állatoknál ugyanis az ATP sokkal hamarabb elfogy, mint hogy elérnék a maximális elméleti sebességüket.

A kisebb állatok azonban sokkal rövidebb idő alatt gyorsulnak fel, tehát képesek elérni a gyors összehúzódású izmaik maximális teljesítményét. A legkisebb állatoknál azonban az izmok mennyisége jelenti a korlátot.

A kis állatoknak tehát nincs elég izmuk, a nagyoknak pedig nincs elég üzemanyaguk táplálni hatalmas izmaikat. A két méret között pedig ott vannak az agarak, a gepárdok, a villásszarvú antilopok, akiknek ideális a testtömegük a nagy sebességek eléréséhez.

Érdekesség, hogy a vizsgálat alapján a kutatók kihalt állatok sebességét is meg tudják határozni, például egy velociraptor 39 kilométer/óra elérésére volt képes becslésük szerint.

Természetesen a kutatócsapat modellje csak részben magyarázza az állatok maximális sebességét, arra egyéb tényezők is hatással vannak. Például a teknősök a páncéljuk nyújtotta védelemért cserébe mondanak le a gyorsaságukról. Az elefántok pedig a nagy méretük miatt nem is tudnak ugrani vagy úgy futni, hogy mind a négy lábuk egyszerre a levegőben legyen, mert a lábaik nem bírnák el a rájuk nehezedő súlyt.