Környezetünk

Kismajom született a Nyíregyházi Állatparkban

Zászlósfarkú gereza (Colobus guereza guereza) született a Nyíregyházi Állatparkban.

A Nyíregyházi Állatparkban tizenhat napja született zászlósfarkú gereza (Colobus guereza) kapaszkodik anyjába 2021. április 28-án. A Közép-Afrika egyenlítői területein élő főemlősöket feltűnő megjelenésük miatt száz évvel ezelőtt csaknem a kipusztulás fenyegette. Fehér szőrgallérjukat az afrikai törzsek fejdísz készítésére használták, és Európában is nagy volt a kereslet a bundájuk iránt. A védelmi intézkedéseknek köszönhetően mára állományuk stabilnak mondható, de a faj fennmaradását napjainkban is az orvvadászat és az élőhelyek elvesztése veszélyezteti.
MTI/Balázs Attila

A fél évig tartó vemhesség után, két és fél héttel ezelőtt világra jött utód legfeltűnőbb sajátossága a szüleitől eltérő szín: míg az ivarérett egyedek sötét színűek, a kis újszülött hófehér bundájú – mondta el Révészné Petró Zsuzsa, a park oktatási osztályvezetője szerdán az MTI-nek.

A sóstógyógyfürdői állatparkban az Európai Fajmegőrzési Program keretében él egy tenyészcsapat, amelynek a kis gereza születésével már öt tagja van. Az apróság szőrzete két-három hónap elteltével fokozatosan fog megváltozni, félévesen már ugyanolyan szőrzettel büszkélkedhet majd, mint a felnőtt egyedek: fekete arcát fehér szakáll keretezi majd, valamint oldalán és farkán is meg fog jelenni a névadó fehér szőrdísz – tette hozzá a szakember.

A Közép-Afrika egyenlítői területein fekvő bambusz- és esőerdőkben élő majmok nappali életmódot folytatnak és elsősorban levelekkel táplálkoznak. Ehhez alkalmazkodva a gyomruk sokkal inkább a kérődző patásokéhoz hasonlít, mint a többi főemlőséhez, emiatt állatkerti takarmányozásuk speciális, sok lombot és magas rosttartalmú zöldséget fogyasztanak.

A főemlősök legjellemzőbb ismertetőjele, az oldalukon végighúzódó tetszetős fehér sörény nem csak impozáns látványt nyújt, de a helyváltoztatásban is fontos szerepe van: a lombkorona szintjén mozgó állatok kitárt végtagokkal, vízszintes testtel ugranak le a magasból, az oldalukon lévő, zászlószerű szőrgallér pedig ejtőernyőként csökkenti az esés sebességét.

Feltűnő megjelenésük száz évvel ezelőtt csaknem a vesztüket okozta, fehér szőrgallérjukat az afrikai törzsek fejdísz készítésére használták, és Európában is nagy volt a kereslet bundájuk iránt. A hathatós védelmi intézkedéseknek köszönhetően állományaik mára stabilnak mondhatók, de az orvvadászat és az élőhelyek elvesztése napjainkban is veszélyezteti a faj fennmaradását.