Egyéb

Bejelentések: minden amit tudni kell a védettségi igazolványról, a fiatalok oltásáról és a fizetett szabadságról

Védettségi igazolvány, oltások, fizetett szabadság - a Kormányinfón több fontos bejelentés, információ is elhangzott. Mutatjuk a részleteket.

Ha nincs második oltás, nincs védettségi igazolvány

Törlik a nyilvántartásból annak a védettségi igazolványát, aki nem oltatta be magát a koronavírus elleni oltás második adagjával – jelentette be a miniszterelnök a Kormányinfón csütörtökön Budapesten.

Akinek lejárt a második oltásra kijelölt határidő, és nem veszi fel az oltást, annak törölni fogják a védettségi igazolványát a nyilvántartásból – mondta. Kifejtette, ez azt jelenti, hogy az érintett el fogja veszíteni az első oltás után kiadott védettségi igazolványát és az azzal járó kedvezményeket.
A kormányfő közölte, a kormány döntése értelmében jövő héttől átállnak a készenléti oltási rendre.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy Magyarország egy-másfél hónappal előrébb jár a nyitásban, mint a többi európai ország.

Magyarország az egyetlen ország az EU-ban, ahol több vakcina áll rendelkezésre, mint ahányan oltásra jelentkeztek – mondta. A kormányfő mindenkit arra kért, hogy éljen az oltás lehetőségével, mert a járvány csak azoknak ért véget, akik beoltatták magukat.

12 és 16 év között is kapható majd oltás

A kormány szerdán döntött arról, hogy engedélyezi a 12 és 16 év közöttiek koronavírus elleni oltását. Nem szerveznek kampányt a 12-16 év közöttiek oltására, a szülők hozzák meg a döntést. Ha a szülők úgy döntenek, be akarják oltatni gyermeküket, a szokott rendben jelentkezni kell, majd az oltópontokon fel lehet venni az oltást.

10 napos fizetett szabadság

Tíznapos rendkívüli fizetett szabadságot kap mindenki, aki részt vett a járvány elleni védekezésben. Rendelet határozza meg, kikre terjed ki az intézkedés.
Ezt a szabadságot kifizetni nem lehet, ki kell venni, az a cél, hogy akik dolgoznak, pihenhessenek is.

A jogszabály szerint két éven belül 10 nap többletszabadságra jogosultak a koronavírus-járvány elleni védekezésben résztvevő egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozók, a rendvédelmi dolgozók, katonák és a honvédségi alkalmazottak, a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és kormányhivatali dolgozók. A jogosultság több, mint 170 ezer közszolgálatban dolgozót érint.

Arról, hogy a többletszabadságra ki jogosult, a rendőrök esetében az állományilletékes parancsnok vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv szervezeti egységének vezetője, a katonák és kormányhivatali dolgozók esetében a munkáltatói jogkört gyakorló személy, míg az egészségügyben és szociális intézményekben a munkáltató dönt.

A kormány ezzel is szeretné kifejezni köszönetét és megbecsülését a védekezésben résztvevőknek, akik az elmúlt hónapokban segítették, hogy legyőzzük a járvány harmadik hullámát is és végrehajtsuk Európa egyik legsikeresebb oltási programját.

Nemzeti konzultáció

Nemzeti konzultációt indít a kormány a gazdaság újraindításáról, a stabil gazdaság megteremtéséről, a gazdaság megerősítéséről. A nemzeti konzultáció célja, hogy egyetértési pontokat hozzanak létre a legfontosabb kérdésekben.
A kormányfő elmondta: a konzultációban az emberek véleményét kérik majd arról, hogy a minimálbért egy vagy több lépésben 200 ezer forintos szintre emeljék, azzal, hogy ennek ellentételezéseképpen adókedvezményeket kell adni a kis- és közepes vállalkozásoknak.
Orbán Viktor hozzátette, emellett szeretnének megerősítést kérni az emberektől a gyermeket nevelő szülők szja-visszatérítése, valamint a hitelmoratórium ügyében, illetve a migráció és a klímaadó kérdésében is.

Újraindítás

A kormány a járványok és a népvándorlás korszakára készül. Két operatív törzs alakul meg a napokban, az egyik a gazdaság újraindításával, a másik a társadalmi élet újraindításával foglalkozik, ezeket Szijjártó Péter és Novák Katalin miniszterek vezetik majd.
Hozzátette: tizenöt év alatt három válság rázta meg Európát, a 2008-2009-es pénzügyi válság, a még mindig velünk élő migrációs válság, és most a koronavírus-járvány.
A kormány nem ugyanazt a gazdaságot képzeli el a válság után, mint azelőtt volt, hanem – levonva a tanulságokat – olyan évtizedre készül, amelyet a járványok és a népvándorlás korszakának nevezünk – mondta a miniszterelnök, kiemelve: ezért olyan gazdaságra lesz szükség, amely nemcsak békeidőben, hanem a járványok és a népvándorlás korszakában is képes kiegyensúlyozott, stabil, biztonságos lehetőséget nyújtani a magyaroknak.

kiemelt kép: illusztráció/MTI