Környezetünk

Mókás képek bizonyítják, hogy az állatok arcára is kiülnek az érzelmek

Az Amerikai Természettudományi Múzeum által közzétett képeken láthatjuk, hogy mennyire kifejező tud lenni egy-egy állat tekintete.

Jól indul a reggel!

A bálnák és a delfinek elnevezései megtévesztők lehetnek, például a gyilkos bálna valójában a legnagyobb delfin. Az emberek sokszor a bálna szót egyszerűen csak a nagyobb állatokra használják. A képen egy ”mosolygó” disznódelfinfélét (Phocoenidae) láthatunk.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Am Museum of Natural History (@amnh) által megosztott bejegyzés

 

Elmehetek a srácokkal szórakozni?

Az állatok látványos módokon képesek udvarolni, egyesek élénk színekben pompáznak, mások a szagukkal, vagy fényjelekkel hívják fel magukra a figyelmet. Azok, akiknek hatékonyabban megy az udvarlás nagyobb eséllyel adják tovább genetikai örökségüket, és így ”csábítási” módszereiket is. A mandrill (Mandrillus sphinx) a páviánok közeli rokona, az emberszabású majmok után ez a legnagyobb ma élő majomfaj. A hímeknek minél élénkebb kék az arca, annál nagyobb eséllyel hódítják meg a nőstényeket.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Am Museum of Natural History (@amnh) által megosztott bejegyzés

 

Csupa fül vagyok!

A kaliforniai szamárnyúl (Lepus californicus) Észak-Amerika nyugati és középső államaiban, valamint Mexikó északi részének félsivatagaiban honos. Egy kifejlett példány a fejétől a farkáig 80 centiméter hosszú, a füle pedig 20 centiméteres is lehet – írja a hirado.hu.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Am Museum of Natural History (@amnh) által megosztott bejegyzés

 

A Nagyi főztjére nem lehet nemet mondani

A gyöngyös gömbhal (Arothron meleagris) nem a jóllakottságtól ilyen gömbölyű, hanem azért, mert vizet nyel, hogy ezzel elriassza a ragadozókat. Ha esetleg mégis megennék, akkor sem járnának jól, mert a testében lévő baktériumok mérgezőek.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Am Museum of Natural History (@amnh) által megosztott bejegyzés

 

Ezt nem hiszem el!

A kékszemű szerecsenmaki (Eulemur flavifrons) az egyetlen főemlős az emberen kívül, amelynek különböző árnyalatú kék szeme van. A Madagaszkár egy kis részén őshonos állat sajnos súlyosan veszélyeztetett, csaknem kihalt már a vadonból.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Am Museum of Natural History (@amnh) által megosztott bejegyzés

 

Végre péntek!

Az ázsiai lágyhéjú teknős (Pelochelys cantorii) Délkelet-Ázsiában él, és akár 2 méter hosszúra is megnőhet. Sok teknős rokonától eltérően nincs külső páncélja, csak egy vastag, gumiszerű bőrréteg fedi a széles, összenőtt bordáit, amelyek védik a belső szerveit. Békaszerű arca tovább fokozza szokatlan megjelenését.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Am Museum of Natural History (@amnh) által megosztott bejegyzés

 

Ezek a mai fiatalok…

Az orangután (Pongo) az emberszabású majmok ázsiai neme. A nagyon intelligens állatok eszközöket készítenek és használnak, például ahhoz, hogy hozzájussanak a mézhez, vagy gyümölcsökhöz. Éjszakánként és néha szundikáláshoz is fészket építenek, az esőben pedig nagy leveleket is használhatnak, hogy betakarózzanak és szárazok maradjanak.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Am Museum of Natural History (@amnh) által megosztott bejegyzés

 

Tudom mit tettél tavaly nyáron…

Az afrikai vadkutya vagy hiénakutya (Lycaon pictus) nagyon szociális állat, bonyolult szociális rend alapján működő falkában él. Bár csak a domináns hím és nőstény szaporodik a falkában, az alárendelt tagok segítenek a kölykök felnevelésében.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Am Museum of Natural History (@amnh) által megosztott bejegyzés

 

Rodin: Gondolkodó

A szürke gyapjasmajom (Lagothrix lagotricha) Közép-Amerika és Dél-Amerika trópusi területein őshonos, 10 kilogrammos súlyával az egyik legnagyobb főemlős. Akár 70 tagú csoportokban is él, kedvenc táplálékai közé tartoznak az érett gyümölcsök, de étrendjét levelekkel, magvakkal és rovarokkal is kiegészíti.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Am Museum of Natural History (@amnh) által megosztott bejegyzés

 

Értjük egymást!

A baglyok elsősorban kis termetű rágcsálókkal, énekesmadarakkal és nagyobb termetű ízeltlábúakkal táplálkoznak. Mivel egészben nyelik le a zsákmányukat, és annak csontjait nem emésztik meg, azokat bagolyköpet formában kiöklendezik. A gyöngybagoly (Tyto alba) Magyarországon is megtalálható, fokozottan védett állat.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Am Museum of Natural History (@amnh) által megosztott bejegyzés