×

Környezetünk

Hiába várjuk, hogy az ősszel színesbe boruljanak a fák

Csaknem egy fokkal emelkedett az őszi átlaghőmérséklet az elmúlt 25 évben Magyarországon az azt megelőző negyedszázadhoz képest, ennek következtében számos megszokott természeti folyamat felborulhat, például az őszi levélhullatás is eltolódhat – derül ki egy új kutatásból.

Egreshát, 2020. november 10.
Köd a Kárpátokban, az Egreshát felől fotózva a Perecsenyi járásban, Kárpátalján 2020. november 10-én.
MTI/Nemes János

Bár a meleg ősznek könnyű örülni – tovább lehet nyaralást tervezni, hosszabb a vegetációs időszak –, a hőmérséklet emelkedésével megbomlik a természet körforgása” – olvasható Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa cikkében.

A felmelegedés következtében felborulhat a levélhullás rendje és az egymással kölcsönhatásban levő fajok dinamikája, egyes kártevők elszaporodhatnak és a költözőmadarak vándorlásának időpontja is megváltozhat – állapítja meg a szakember.

Mint írja,

a felmelegedésnek pozitív következményei is vannak: kitolódik a vegetációs időszak, ami a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvező lehet, ugyanakkor a kártevők, betegségek terjedését is növelheti.

A cikk szerint az elmúlt félévszázad első felének átlagát tekintve az első, 1971-1995 közötti 25 évben még 9,9 Celsius-fok, az utóbbi 25 évben viszont már 10,8 Celsius fok volt az őszi átlaghőmérséklet hazánkban.

Még jobban látszik a melegedés, ha csak az utolsó tíz év adatait emeljük ki: 2011-2020 között az őszi átlaghőmérséklet már átlépte a 11 Celsius fokot” – hívja fel a figyelmet a meteorológus, hozzátéve, hogy nemcsak az átlaghőmérséklet emelkedik, hanem a nyári napok száma is ősszel: az elmúlt 50 év októbereiben 27 nyári nap volt, ezek harmada pedig az elmúlt évtizedben (2011-2020) jelentkezett.

Ezzel párhuzamosan a fagyos napok száma csökken: 1971-1995 között 16, míg 1996-2020-ban 11 ilyen nap fordult elő átlagosan.

A cikk szerint a forró nyarak megperzselhetik a leveleket és ha ez az előző év őszi szárazságával társul, akkor a levelek idő előtt lehullását eredményezheti. A magas talajnedvesség késleltetheti a levélhullást, a korai fagyok és erős szelek viszont hirtelen levélhullást idézhetnek elő.

A megszokott őszi táj nagyobb léptéket tekintve megbomlik – hiszen az egyes fajok másként reagálnak az éghajlatváltozásra” – összegzi Kis Anna az Országos Meteorológiai Szolgálat adatait elemezve.

A forró nyarak megperzselhetik a leveleket és ha ez az előző év őszi szárazságával társul, akkor a levelek idő előtti lehullajtását eredményezheti.

Ugyanakkor a magas talajnedvesség késleltetheti a levélhullást, míg a korai fagyok és erős szelek hirtelen levélhullást idézhetnek elő. A hőmérséklet és a nappalok hosszának változása a levelekben a zöld klorofill csökkenését idézi elő, valamint a hőmérséklet azt is befolyásolja, hogy milyen mértékben halványulnak el. A klorofill hiányában sárga, narancssárga, piros és lila színek jelennek meg. A hőmérsékletnek itt is kiemelt szerepe van: az éjszakai hőmérséklet csökkenésével intenzívebbé válnak a színek. Ugyanakkor, ha a fokozatos hűlés helyett hirtelen támadnak a fagyok, lehullhatnak a levelek, amik talán még nem is váltottak színt az egyébként melegebb ősz miatt.

Ausztráliában végzett kutatások alapján az átlagosnál melegebb nyarak okozta hőstressz következtében a levelek ősszel barnák lesznek az élénkpiros és sárga színek helyett,

és az Australian National University munkatársa szerint ehhez az egyre növekvő szárazság is hozzájárul. Németországban kivitelezett vizsgálatok azt mutatják, hogy a meleg augusztus és szeptember késlelteti a levelek színeződését, de a száraz szeptember, valamint a meleg május és június előrehozzák azt.

A címlapfotó illusztráció.