Fotó: shutterstock/Lisa-S
A fóbiás nem hisztizik, csak mások számára érhetetlenül fél valamitől. A félelem oka egészséges ember számára nem belátható. Például a beteg nem mer tömegközlekedést használni. Nem ül fel buszra villamosra. Pláne nem megy metróval. Inkább gyalogol. S egy idő után már azt sem szívesen. Nem mer liftbe szállni, inkább gyalog meg a hatodikra.
Teljesen érthetetlennek, irracionálisnak tűnik a félelme. S az, aki nem tudja, hogy ez bizony betegség, hamar ráfogja az ilyen emberre, hogy hisztizik. Gorombán rászól, hogy hagyja abba, szedje össze magát. Ezzel azonban csak elmélyíti a másikban a rettegést, mely valóságos, fizikai rosszullétet okoz.
Félelem veszély nélkül
A fóbiás, valóságos veszély nélkül is úgy reagál, mintha a veszély fennállna. Elkezd remegni, izzadni, súlyos esetben elájul. A fóbiás tünetek számos helyzettel, tárggyal, állattal összefüggésben lehetnek. A leggyakoribb fóbiák esetén irtózhatunk a pókoktól, egerektől, a tömegtől, a beszennyeződéstől. Ezeket a beteges félelmeket a szakirodalom a speciális fóbiák közé sorolja. Nagyon gyakoriak az agóra fóbiák, amikor a betegek a zárt tértől, vagy épp ellenkezőleg a a nagy nyitott térségektől reszketnek. A szociális fóbiák esetén más emberek előtti megszólalás a félelem tárgya.
Felnőtt korban rosszabb lesz
Jellemzője a bajnak, hogy a rosszullét csak a fóbiás helyzetben lép fel. Éppen ezért a beteg igyekszik elkerülni az ilyen helyzeteket, találkozásokat. A fóbiák egy része már gyerekkorban kialakul, és felnőttkorra rosszabbodik. Ezért, ha a szülőnek feltűnik, hogy a gyerek indokolatlanul fél valamitől, valamilyen helyzettől érdemes őt pszichológushoz, vagy pszichiáter szakorvoshoz vinni. A fóbia nem gyógyíthatatlan. Többféle pszichoterápiás módszer, például a viselkedés terápia segítségével meg lehet szabadulni tőle.
