Életmód

Öt dolog, amit a világ a magyar feltalálóknak köszönhet

Hedy Lamarr osztrák születésű amerikai filmcsillag, a bluetooth-technológia alapjául szolgáló frekvencia-váltó torpedó-vezérlés feltalálója 1914. november 9-én született, ezért ezen a napon a Feltalálók napját ünneplik. A hirado.hu az összeállításában 5 nem mindennapi magyar találmányt mutat, ami megváltoztatta a világot.

Bíró László és a világhírű golyóstoll

Bíró az 1930-as években alkotta meg Budapesten az első golyóstollat, amelynek mechanikája egészen egyszerű volt. Egy kis golyót szerkesztett a tollba, amely a tintát annak aljára vezette. Amikor a toll a papíron mozgott, a golyó mindvégig forgott, így felvette a tintát és a papírra kente. Bíró a tollat 1943-ban szabadalmaztatta Argentínában, ahol a feltalálók napját 1986 óta tartják meg, minden év szeptember 29-én, Bíró László születésnapján.

A találmány óriási sikert aratott, az 1960-as évektől kezdve pedig az egész világon elterjedt, és általánosan használt íróeszközzé vált, az angol nyelvben pedig a „biro” (ejtsd: bájro) szó máig a golyóstoll egyik szinonimájaként ismert.

Bíró László emléktoll a golyóstoll magyar származású feltalálójára emlékező tárlat megnyitóján. MTI Fotó: Soós Lajos

Gábor Dénes és a holográfia megszületése

A holográfia (a holosz görögül egész, minden, a holográfia – teljes kép) gondolatát 1947-ben fogalmazta meg, az ötlet 17 éves korától izgatta. A technológia alapjait a hagyományos szórt fényforrásokat használva dolgozta ki, a gazdaságos megvalósítást a fényhullámok intenzitását felerősítő lézer alkalmazása tette lehetővé a hatvanas években. A holográfia lényege, hogy a fényhullámok rezgési állapota, fázisa által hordozott információk hozzáadódnak a fény intenzitása által hordottakhoz. E kép tehát nemcsak a fény erősségéből, de fázisállapotából származó információkat is tartalmaz. Vetítéskor a koherens fénnyel megvilágított hologramról a fényelhajlás következtében egy járulékos, diffrakciós fénynyaláb is kiindul, amely a tárgy háromdimenziós képét adja. Gábor a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséért s a számtalan alkalmazási lehetőséget magában foglaló háromdimenziós, lencse nélküli fényképezésért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Amikor a díjat átvette, a stockholmi kiállításon háromdimenziós önarcképet mutatott be.

Ő maga úgy vélte, a holográfia csak elméleti szempontból érdekes, még 1971-ben sem hitte, hogy életében hasznosítják, noha amerikai repülőgépek már 1951-ben, a Michigan-program keretében készítettek háromdimenziós terepfelvételeket mikrohullámú radarral – e titkos kísérletekről őt sem tájékoztatták. A hologram a bankjegy- és okmánynyomtatásban terjedt el, s új fejezetet nyitott a méréstechnika terén.

Rubik Ernő és az ő „bűvös kockája”

Budapest, 1981. február 25.
Rubik Ernő, a bűvös kocka feltalálója.
MTI Fotó: Tóth Gyula

Rubik a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett építészmérnökként 1967-ben, utána az Iparművészeti Főiskolán belsőépítészetet tanult, majd építész-tervezőként dolgozott.

Oktatási segédeszközként tervezte meg 1974-ben a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas, mérnöki modellezést segítő találmányát, amelyről később kiderült, hogy játéknak még szórakoztatóbb. 1975-ben megszületett a bűvös kocka, amely egy évvel később, október 28-án az RU–158 ügyszámon, Térbeli logikai játék néven kapott szabadalmat.

A kocka a játékosok körében rövid idő alatt példátlan népszerűségre tett szert, a megjelenése óta eltelt években pedig több száz millió darabot adtak el belőle, amivel minden idők legsikeresebb játékai közé emelkedett. Azóta világszerte rendeznek kockakirakási versenyeket a játék fanatikusai számára.

Szent-Györgyi Albert és a C-vitamin

A mellékvesében általa felfedezett hexuronsavról 1932-re kiderítette, hogy az azonos a skorbut betegség gyógyszereként keresett C-vitaminnal. Szent-Györgyinek a paprikából sikerült jelentős mennyiségű C-vitamint izolálnia.

Igazán megmosolyogtató az a történet, ahogy később elmesélte a felfedezés előzményét:

„… egy este a feleségem paprikát adott vacsorára, amit nem volt kedvem megenni, de nem volt elég bátorságom ezt mondani. Nézve a paprikát az jutott eszembe, ezt a növényt én még sosem próbáltam ki, és azt mondtam a feleségemnek, hogy ezt inkább elviszem a laboratóriumba ahelyett, hogy megegyem, és még aznap éjjel tudtam, hogy ez egy kincsestárháza a C-vitaminnak.”

Végül 1937-ben kapta meg az orvosi-élettani Nobel-díjat a C-vitaminnal kapcsolatos kutatásaiért, „a biológiai égés folyamatával kapcsolatos felfedezései, különösen a C-vitaminnal és fumársav katalizátorral végzett kutatómunkája elismeréseképpen”.

Magyarországon a feltalálók napját minden év június 13-án tartják Szent-Györgyi Albert emlékére.

Karikó Katalin és az mRNS

Budapest, 2021. május 7.
Karikó Katalin Széchenyi-díjas magyar kutatóbiológus, biokémikus, az egyik koronavírus elleni, mRNS alapú vakcinát kifejlesztő BioNTech cég alelnöke, miután átvette az Emberi Méltóságért kitüntetést idősebb Lomnici Zoltántól, az Emberi Méltóság Tanácsának elnökétől Budapesten 2021. május 7-én.
MTI/Balogh Zoltán

Karikó Katalin Széchenyi-díjas kutatóbiológus, biokémikus szabadalma alapján fejlesztették ki a Covid-19 elleni oltások egyikét. 1955. október 17-én született Szolnokon.
A Szegedi Tudományegyetem biológia szakán diplomázott 1978-ban, 1983-ban doktorrá avatták. Az egyetem után az MTA ösztöndíjasaként a Szegedi Biológiai Központ (SZBK) Biofizika Intézetének nukleotid kémiai laborjában kezdett el vírusokkal dolgozni.

1985-ben családjával együtt az Egyesült Államokba ment. 1988-ig a philadelphiai Temple Egyetemen dolgozott, majd Washingtonba került, ahol molekuláris biológiával foglalkozott. 1989-ben ismét Philadelphiában, a Pennsylvaniai Egyetemen (UPenn) kapott állást. Kezdetben a kardiológián volt molekuláris biológus és elindította az mRNS (hírvivő RNS)-kutatást. Innen az idegsebészetre került, 1998-ban kezdett dolgozni Drew Weissman immunológussal, akivel 2005-ben szabadalmat jegyeztetettek be a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazására (Karikó-Weissman-technika).

2006-tól az RNARx nevű cég társalapítója és vezérigazgatója volt, 2013-ban a mainzi székhelyű BioNTech cég alelnöke lett. 2020-ban szabadalma alapján készült el a világon első, klinikailag is bizonyítottan hatásos harmadik generációs Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcina.