×

Kultúra

Színházi Olimpiát rendez Magyarország

Színházi Olimpiát rendeznek 2023-ban Magyarországon a fővárosi Nemzeti Színház koordinálásában.

„A Színházi Olimpia embereket békít ki, régit az újjal, a modern művészetet az ősivel, elfogadja a különbözőséget és párbeszédet generál” – foglalta össze a rendezvény lényegét Theodórosz Terzopulosz, a Színházi Olimpia alapítója, az athéni Attis Színház igazgatója.

Mint felidézte, a rendezvény megszervezésének ötlete csaknem négy évtizeddel ezelőtt született, az elsőt Delphiben tartották a kilencvenes évek közepén.

Terzopulosz kiemelte, hogy a jövő évi magyarországi rendezvényen a hidak kialakítása a cél. Úgy vélte, ebben a vidéki színházi központoknak elsődleges szerepük van, a fővárosnak pedig inspirációt, megerősítést kell adnia.

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, a hazai Színházi Olimpia művészeti vezetője arról beszélt, hogy a rendezvény különleges alkalmat kínál az egész magyarországi színházi szakmának az együttgondolkodásra.

„A Színházi Olimpia hasonló elveket képvisel, mint a most zajló MITEM, amely nyitott, szabad, ütköztetni lehet a véleményeket, helye van egymástól gyökeresen eltérő gondolatoknak és elfogadjuk egymás érvelését” – mondta Vidnyánszky Attila.

Megemlítette, hogy az amatőr, a gyermek- és ifjúsági, valamint a nemzetiségi színházakat is meghívják az olimpiára, a Müpában a Madách-évfordulón külön programmal készülnek, az Operaház balettelőadást hoz tető alá, a egyetemisták a Csíksomlyói passió új változatát adják elő, Az ember tragédiája pedig több ország színházi egyetemistáinak előadásában valósul meg, különböző nyelveken.
A jövő évi Színházi Olimpia körvonalazódó programjáról több színházigazgató, szövetségi elnök beszélt a kerekasztal-találkozón.

A Nemzeti Színház dramaturgja, Rideg Zsófia azt mondta, Budapestre hozzák a Nemzetközi Színházi Iskolák Szövetségét, az ISTA-t, meghívtak tibeti operát, valamint tuareg rítus alapján született algériai előadást. Kulcsár Edit dramaturg, a Színházi Olimpia ügyvezetője a független színházak bekapcsolódásáról, kortársdráma-workshop szervezéséről szólt.
Gemza Péter, a debreceni Csokonai Színház igazgatója kitért arra, hogy tervezik külföldi, határon túli előadások meghívását, egy országos színházi találkozó megszervezését, valamint egy nemzetközi amatőr színházi fesztivál lebonyolítását.
Asbóth Anikó, a Magyar Bábművészek Szövetségének elnöke arról számolt be, hogy több regionális helyszín közreműködésével meghívják a kortárs és a határon túli magyar nyelvű bábszínházakat, a fővárosban bábfesztivált rendeznek és lesznek szabadtéri, vásári, báb- és utcaszínházi előadások Kemény Henrik öröksége előtt tisztelegve.

Kiss János, a Magyar Táncművészek Szövetségének társelnöke a néptánc, a kortárs tánc, a balett és az ifjúsági tánc, valamint nagy múltú társulatok bemutatkozásáról számolt be, Kiss B. Attila, a budapesti Operettszínház igazgatója az európai Csárdáskirálynő-produkciók meghívásáról, Béres Attila, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója a jövőre kétszáz éves teátrum ünnepi alkalmáról, a magyar nemzeti színházak találkozójának megszervezéséről beszélt.

Nyakó Béla, a Szabadtéri Színházak Szövetségének alelnöke marosvásárhelyi, beregszászi, szabadkai, szatmárnémeti és nagyváradi előadások meghívását emelte ki.