Ők a barátaink
Az első és legfontosabb, amire a házi kedvenc taníthat egy gyereket, hogy ők is ugyanolyan élőlények, mint mi, emberek, annyi csak a különbség köztünk, hogy ők nem beszélnek, vagyis nem úgy, mint mi. De mindig tisztelettel kell bánni velük, és ha már így együtt élünk, a mi dolgunk, hogy gondoskodjunk róluk életük végéig: etessük őket, sétáltassuk, vagy takarítsuk a helyüket, és ha betegek, orvoshoz vigyük őket.
Fotó: Unsplash/Levi SaundersEmpátiaérzék
Mivel ők is élőlények, érzékenyek, ezért a gyerekek így könnyebben belegondolnak, milyen lehet másvalakinek a bőrében élni. Ha tudatosítjuk ezt benne, akkor egy idő után megérti, hogy nem bánthat másokat, mert ezzel fájdalmat okoz nekik.
Testvér helyett
Persze nem pótolhatja az egykék számára a testvért, mégis nagyon jóleső érzés néha tartozni gyerekként valakihez, aki nem a szülő, hanem egy saját barát. Nehéz időszakban csakúgy, mint nekünk felnőtteknek, a gyereknek is vigaszt nyújthat egy kis kedvenc, akit meg lehet simogatni, akihez hozzá lehet bújni olykor.
Keretet ad
Akinek kutyája van, az tudja, hogy eléggé meghatározza a napirendünket, mivel mindig nagyjából azonos időpontokban kell sétálni vinni, ami amúgy a gyereknek sem tesz rosszat, mivel az állandóság nekik biztonságérzetet nyújt. Arról nem is beszélve, hogy a kutyás családok általában sokkal aktívabb életet élnek, többet kirándulnak.
