Jellemzően a családokban a nagypapák vagy az apuka az, akik valamennyire ismerik a sakk szabályait, ha nem is gyakorlott sakkozók. Ma már az óvodákban sem ritka, hogy a nagycsoportos gyerekeknek lehetőségük van sakkszakkörre jelentkezni és a játék alapjaival ismerkedni.
A mai számítógép – és tabletorientált világban elsőre talán elavultnak tűnhet egy sakkszakkör, mikor a gyerekek akár már a programozás alapjait is elsajátíthatják még az iskola előtt, sportfoglalkozásnak pedig szintén végtelen számú edzéstípus közül választhatnak.
A sakk azonban sokkal több, mint egyszerű logikai játék: általa olyan mentális képességek birtokába jut, vagy fejleszti tovább a gyerek, amelyek később az élet minden területén előnyhöz juttathatják őt. Látványosan fejleszti a memóriát, a stratégiai érzéket, a kreativitást, a koncentrációt, az ítélőképességet.
Az én fiam is sakkozik. Az első foglalkozás után örömmel hozta otthon a táblát, hogy játsszunk, később amikor a gyalogok után a többi figura lépésszabályaival is megismerkedett csak még nagyobb lett a lelkesedése. Alig néhány alkalom után büszkén mesélte, ahogy legyőzött valakit egy partiban és a játék iránti lelkesedése vetekszik a stratégiai társasjátékok iránti rajongásával.
Véleményem szerint a sakk minimális anyagi ráfordítás mellett olyan hatékonysággal képes fejleszteni a gyerekek gondolkodásmódját, hogy joggal lehetne a tanterv része minden iskolában. Ha máshogy nem, mert túl sok a tantárgy és magas az óraszám, akkor simán beáldoznék egy technikaórát a sakk javára…
(Fotó: illusztráció pexels.com)
Helyzetelőnyt jelent a gyereknek
„A sakk tulajdonképpen komplexen az egyén egész személyiségét fejleszti, hiszen az értelmi képességek mellett a szociális és erkölcsi érzékenységük is változik, finomodik a játék által” – mondja Jakus Katalin sakkmester, aki általános iskolásoknak is tart szakköri foglalkozásokat.
„A nehéz helyzetek megoldása, az analitikus gondolkodás, a megoldások kreatív megtalálása mind olyan képesség, amely folyamatosan fejlődik a játék során. Emellett fontos, hogy a gyerekeket megtanítja arra, hogyan kell elviselni és feldolgozni a vereséget és elismerni a másik nyereségét egy tisztességes versenyben, ahol a játékszabályokat mindenki betartotta.”
Katalin szerint a logikai és a problémamegoldó-képesség fejlesztése azért különösen fontos éppen ma, mert a világ annyira felgyorsult, hogy a ma megszerzett tudás holnapra talán elavulttá válik, a gyerekeknek pedig meg kell tanulniuk folyamatosan alkalmazkodni az újonnan kialakult helyzetekhez: gyorsabban reagálni, új utakat, új módszereket keresni, az új ismereteket minél hamarabb elsajátítani.
Ennél fogva a sakk tulajdonképpen nem is játék, hanem agytréning az életre, az egyéni megoldások hatékonyabb megtalálására. „Egy parti során folyamatosan, lépésről lépésre képezik magukat a gyerekek, amellyel egyre magasabb szintekre jutnak.”
