Gyereknevelés

Nincs gyógyítóbb a gyerekek számára, mint a mese

A magyar népmese napján a közmédia is különleges műsorokkal készül. Az M2 gyerekcsatornán hajnali öt órától, valamint délelőtt 10:50-től a Magyar népmesék című rajzfilmsorozatot vetíti a csatorna. 14:50-től pedig a Mátyás, az igazságos című magyar rajfilmet tekinthetik meg a nézők. A Pannónia Filmstúdió gyártásában készült 1985-ben bemutatott animációs játékfilm rendezője és írója Újváry László, producere Mikulás Ferenc, zeneszerzője a Kaláka együttes.

A Magyar Olvasástársaság kezdeményezésére 2005 óta ünnepeljük a magyar népmese napját Benedek Elek születésének napján, ezzel is tisztelegve a mesemondó munkássága előtt.

Benedek Elek 1859-ben született Kisbaconban. A magyar gyermekirodalom egyik megteremtőjeként számontartott író 150 kötetes életművének mintegy harmadát teszik ki a mese- és gyermekkönyvek. Az író saját gyermekein próbálta ki a népmesék hatását és fejlesztő erejét.

Benedek Elek író (Fotó: MTI)

1887-től 1892-ig országgyűlési képviselőként parlamenti beszédeiben foglalkozott az ifjúsági irodalom, a népköltészet és népnyelv, a közoktatás kérdéseivel. 1902-ben szakított a politizálással, s lapszerkesztő lett. Megindította az első irodalmi gyermeklapot, Az Én Újságom címmel. Ifjúsági könyvsorozatának címe Kis Könyvtár volt, amely később B. E. kiskönyvtára címen jelent meg.

Az Én Újságom című lap 1899. december 15-én indult, és a 6–10 éves korosztálynak szólt. Első szerkesztői Benedek Elek író és Pósa Lajos költő voltak (Fotó: Wikipedia.org)

Feldolgozott magyar népmeséket és átdolgozta az Ezeregyéjszaka és a Grimm testvérek meséinek legkiemelkedőbb darabjait. A népmesék ápolása mellett életének fontos része volt a közösségek létrehozása és felvirágoztatása is.

A magyar népmese napján évente több mint száz intézmény és szervezet vesz részt saját szervezésű programokkal Magyarországon és a határon túl egyaránt.

A magyar népmese napja mára már határokon átívelő mozgalommá vált, összekötve a közös ünneplés jegyében a népmesét szerető embereket.

A népmese eredendően a szóbeli elbeszélő költészet – népköltészet – hatókörébe tartozott, azonban a 19. század óta lejegyezve, a népi kultúra felfedezésének köszönhetően könyv formájában is mind szélesebb körben elérhető. Sőt, teljesen át is vette a mesemondás hagyományos alkalmait az írott forma a 20. század folyamán.

A mese maga a kincs, de az út is, amelyen eljutunk hozzá. A népmese az élőbeszéd művészete. A mesemondó és a hallgatók között egy különleges, varázslatos kapcsolat jön létre, ahol a közönség közbeszólásaival alakíthatja a mese folyamatát, mégis: soha nem térhet le a mesei szabályok ösvényéről.

– olvasható a Móra Könyvkiadó oldalán.

Minden egyes népmese őrzi a kialakulása korának a jellegzetességeit, és annak részleteiről is beszámol. Az élőszóban előadott népmese azonban nem azonos a könyvből megtanult és betűhíven reprodukált meseszöveggel. Az élőszóban előadott történetet minden elmondáskor újraalkotja a mesemondó.

Egyszer volt, hol nem volt…

Felejthetetlen népmesei történeteket dolgoz fel a máig nagy népszerűségnek örvendő Magyar népmesék című televíziós sorozat is, amely 1980-tól egészen 2012-ig futott. A rajzfilmsorozat ötlete Mikulás Ferenc filmproducer, stúdióvezető fejében fogant meg, a rendező pedig Jankovics Marcell volt.

Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm Kft. igazgatója áll a Magyar népmesék jeleneteiből összeállított tabló előtt az animációs filmstúdióban, Kecskeméten, ahol elkészült a Magyar népmesék című rajzfilmsorozat utolsó 11 epizódja (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)

A só című, legelső mesét Kóka Rozália, Magyar Örökség díjas mesemondó, népdal- és népmesegyűjtő, népdalénekes, néprajzkutató beszélte el.