Az Európai Űrkutatási Hivatal szerdán egy újabb, a tavasszal üzembe állt James Webb-űrtávcső által készített képet tett közzé, ami ezúttal egy rendkívül furcsa formációt ábrázol. A fotón ugyanis egy aszimetrikus csillagpáros látható, ami körül ugyanakkor több gyűrű is megtalálható – amik megjelenésükben leginkább a fák évgyűrűire hasonlítanak – írt a jelenségről a PC Fórum.
A porból álló ismétlődő, koncentrikus jellegű alakzat, amelyet a Wolf-Rayet 140 jelű, 5300 fényévre lévő csillag körül örökített meg a Webb-űrteleszkóp infravörös tartományban. A friss felvételen legalább 17 (egyik oldalon hiányos) gyűrű látható, a korábbi felvételek a rendszerről csupán két ilyen gyűrűt mutattak – számolt be a National Geographic.
Shells of cosmic dust surround the binary star Wolf-Rayet 140 like tree rings, except these are produced like clockwork every eight years. Astronomer Ryan Lau describes his team’s discovery with #NASAWebb: https://t.co/cmZrYQ4qSX pic.twitter.com/nQo2gZNk1x
— Space Telescope Science Institute (@SpaceTelescope) October 12, 2022
A Wolf-Rayet 140 egy olyan fiatal és idős csillagból álló pár, amelynek tagjai egymás körül keringenek, nyolcéves periódussal. Az egyik csillagból kiáramló gázok a két csillag keringése során rendre összeütköznek a másikból kiáramlóval, és ennek eredményeként alakul ki a koncentrikus, ismétlődő mintázat.
A csillagpárost és furcsa gyűrűiket egyébként már korábban lefényképezték kutatók – de ezen csak két ilyen gyűrű volt látható. Ezzel szemben a James Webb felvételén már 17-et lehet kivenni; ezeket több mint egy évszázad alatt produkálta a csillagok tánca.
Bár a Wolf-Rayet csillagoknak a csillag- és bolygókeletkezésben is szerepük van, és azok az anyagok, amelyek ezekből a rendszerekből származnak és ezek a csillagok kisöpörnek, összegyűlhetnek a rendszerek környezetében, és összesűrűsödve új csillag születhet belőlük.
A Nap is egy ilyen Wolf-Rayet csillag hatására születhetett meg.
A Webb-űrteleszkóp MIRI spektroszkópja segítségével most bizonyítani lehetett azt is, hogy e csillagok szénben gazdag port produkálnak. Ráadásul úgy tűnik, hogy ez a por képes túlélni az űr viszontagságait, és így hozzájárul a később születő csillagok és bolygók anyagához.
