A kutatók szerint a legősibb főttételmaradványok a neandervölgyiek összetett étkezési kultúrájáról tanúskodnak.
Az ásatásokat vezető Chris Hunt, a liverpooli John Moores Egyetem professzora elmondta, hogy
a Sanidár-barlangból származó leletek alapján megpróbálták rekonstruálni az egyik receptet a környéken gyűjtött magvak felhasználásával.
Magyarázata szerint a neandervölgyiek ízletes, lapos kenyeret készítettek.
Budapest, 2011. február 28.Neandervölgyi ember (Homo neanderthalensis) élethű modellje a Magyar Természettudományi Múzeum március 1-jén nyíló új, a Sokszínű ÉLET – Felfedező úton Magyarország tájain című állandó kiállításán, 2011. február 25-én. MTI Fotó: Manek Attila (Képünk illusztráció)
A Sanidár-barlang Bagdadtól 500 mérföldre északra, a Zagrosz-hegységben található. A feltárt ételmaradékok, amelyekre a barlang egyik tűzrakóhelyén bukkantak, mintegy 70 ezer évesek.
A kutatócsoport a Görögország déli részén lévő Frankhthi-barlangból előkerült ősi, elszenesedett ételmaradványokat is megvizsgálta. A barlangban mintegy 12 ezer éve laktak ősemberek.
A két leletet összevetve a tudósok arra a megállapításra jutottak, hogy
a paleolitikum étrendje változatos volt, az ételek feldolgozása pedig összetett.
Ceren Kabukcu, a Liverpooli Egyetem archeobotanikusa, a tanulmány vezető szerzője hangsúlyozta: a kutatások igazolták, hogy a neandervölgyiek és a korai modern emberek (Homo sapiens) is áztatták és pépesítették a hüvelyes magvakat mindkét helyszínen.
Az Antiquity című folyóiratban publikált tanulmány szerint a hús mellett a korai modern ember és a neandervölgyiek is fogyasztottak növényeket, köztük dióféléket és fűféléket, valamint hüvelyeseket.
Hunt azt is elmondta, hogy mivel a neandervölgyieknek nem voltak edényeik, a magvakat valószínűleg állatbőrökben áztatták, de nem hántolták. Mivel kővel aprították a magokat, az abból készült étel kissé szemcsés lehetett, nem is csoda tehát, hogy elég rosszak voltak a neandervölgyiek fogai – tette hozzá.
