Kultúra

Az első magyar férfi filmsztárra, a legendás Jávor Pálra emlékezünk

A sármőr Jávor Pál a 1930-as évek elejétől sok karaktert formált meg, alakított dzsentrit, kereskedőt, földművest és szerzetest is. A háború előtti magyar filmgyártás egyik legkiemelkedőbb alakja volt.

Budapest, 1946. február 23. Cigányzenészek zenélnek Jávor Pál színművésznek és feleségének, Landesmann Olgának (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Jávor Pál, minden idők egyik legismertebb és egyik legkedveltebb magyar színésze, az első magyar férfi filmsztár 1902. január 31-én, éppen 121 éve született Aradon Jermann Pál városi pénztáros és Spannenberger Katalin cselédlány szerelemgyerekeként. A pár év alatt háromgyerekessé növő család nehezen élt meg, sokszor költöztek lakbérgondok miatt, mígnem édesanyjuk fűszer- és gyümölcsboltot nyitott.

Állami főreáliskolába íratták be szülei, de Pali az iskola helyett szívesebben ment moziba. Jávor Pál az első világháború alatt kiszökött a frontra, és leveleket kézbesített a katonáknak. Édesanyja kerestette, és hónapok múlva a tábori csendőrök szállították haza.

Tolnay Klári ás Jávor Pál (Fotó: MTI Reprodukció)

1918-ban az Aradi Hírlap újságíró gyakornoka volt, de kiutasíttatta magát az újdonsült Romániából, mert Dániában akart letelepedni. A vasúti jegyét azonban Budapesten érvénytelenítették, a fővárosban ragadt, és beiratkozott a Színművészeti Akadémiára. Oklevelet már az Országos Színészegyesület színiiskolájában szerzett, 1922-ben. Innen indult a fővárosi és vidéki színházi pályafutása. Klasszikus Shakespeare-darabokban játszott, de a modern drámákban is bizonyította tehetségét. Emlékezetes alakításai voltak Ibsen Nórájában és a Peer Gynt főszerepében.

Budapest, 1946. március 12. Jávor Pál és Várkonyi Zoltán színművészek művésztársaik körében a Bukarestben rendezett román–magyar kultúrnapokra induló román–magyar filmvonat indulására várakoznak a Keleti pályaudvaron (Fotó: Nemzeti Fotótár)

A nagy sikereket mégis a film hozta meg számára. A Csak egy kislány van a világon című filmben állt a kamerák elé és lett a magyar filmek első számú férfi sztárja. A harmincas évektől sok karaktert formált meg, alakított dzsentrit, kereskedőt, földművest és szerzetest is, de minden szerepében elegáns, lovagias és megnyerő volt.

Több mint hetven filmben szerepelt, filmes karrierje az 1929-ben forgatott hangosfilm kísérletben, a Csak egy kislány van a világon című művel indult, amit a Kék bálvány (1931) című hangos film követett. A nagy sikert azonban a szintén 1931-ben bemutatott Hyppolit, a lakáj hozta meg számára. A megunhatatlan komédia az úrhatnám lakájról és nevelhetetlen gazdájáról a magyar filmtörténet legnagyobb közönségsikere lett. 2000-ben a Magyar Televízió javaslatára beválasztották a hazai filmtörténet legjobb 12 alkotása közé, majd 2012-ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar film közé.

Jávor Pál már befutott színészként jegyezte 1939-ben a Fűszer és csemegét, amely közvetlenül bemutatója után nézőszámrekordot döntött. Egy pesti kereskedőcsalád életéről szól a Csathó Kálmán színdarabja nyomán készült film, melyben Jávor a tisztességes, paraszti sorból származó kereskedősegédet alakítja. Bár itt is egy meseszerű, tanulságos történet rajzolódik ki, a karakter már összetettebb, amire a kritikusok is felfigyeltek.

Az Egy csók és más semmi, a népszerű operett 1941-es filmváltozata újabb szerelmi affér főszereplőjévé tette a filmben a színészt. Jávor Pál és Tolnay Klári kettőse mindenkit lenyűgözött. Párosuk annyira jól működött, hogy még a lassú, teátrális cselekmény ellenre is magával ragadta a nézőket.

Jávor Pált tehetsége és kitartása predesztinálta arra, hogy 1931 és 1944 között a magyar filmgyártás megkerülhetetlen alakja legyen. Ebben az időszakban minden ötödik hazai filmben játszott, jobbára főszerepeket. Munkássága, személyisége a magyar színház- és filmtörténet felejthetetlen egyéniségei közé emelte őt.

Magánéletében azonban gyakran kicsapongó volt, de ezt feladta, amikor 1934-ben feleségül vette Landesmann Olgát, aki valódi otthont, békés környezetet teremtett a népszerű színésznek.

Budapest, 1958. június 6. Jávor Pál színész feleségével, Landesmann Olgával otthonában (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Két évig kért, de én nem akartam hozzámenni egy színészhez. A végén aztán mégis ez történt. Megállapodtunk abban, hogy megesküszünk. Nagyon jól és szépen éltünk. Pali nem volt bohém, néha ivott, de próba és színház előtt soha. Lelkiismeretes, olvasott ember volt. Az egész lénye nagyon polgári volt, semmiféle sztárallűrjei nem voltak. Végtelenül szerény ember volt, a külsőségekre nem adott. Volt egy szép autónk és egy házunk, ezzel elégedett is volt. Rengeteget dolgozott, borzasztóan fárasztó élete volt. Mindig azt mondta, hogy akinek jól megy, az nem él” – mesélte róla felesége, Olga egy rádióinterjúban.

A háború után a Nemzeti Színház igazgatója, Major Tamás pártutasításra nem engedte színpadra, de a Művész Színházban és a Magyar Színházban sok szerepet kapott. Tudta, hogy a kommunista rendszer megpróbálja őt ellehetetleníteni és a színházon kívülre tenni.

Feleségével 1946-ban a tengerentúlra utazott, ahol legyőzve a kezdeti nehézségeket, körutak sokaságán vettek részt, amelyeken a János vitézzel, más színművekkel 285 előadáson fergeteges sikereket aratott. Régi vágya is teljesült, bekerült Hollywoodba, de itt nem tudott érvényesülni, ezért országos turnékra indult magyarok lakta városokba, településekre. A több mint tízéves amerikai tartózkodása alatt másik szenvedélyével, az újságírással is foglalkozott.

Jávor Pál János vitéz szerepében (Fotó: MTI/Fényes Tamás)

Az amerikai életszakasza egészében véve azonban sikertelen volt, és honvágyát sem tudta leküzdeni. 1956-ban még Izraelben vendégszerepelt, de a következő évben hazatért, először a Petőfi Színházban, majd a Jókai Színházban játszott.

Szob, 1957. november 25. A 11 év külföldi távollét után Jávor Pál és felesége, Landesmann Olga hazaérkezett (Fotó: Nemzeti Fotótár)

A színésztársadalom kitörő lelkesedéssel fogadta itthon, elhalmozták szerepekkel, de betegsége ekkor már egyre inkább elhatalmasodott rajta. Várkonyi Zoltán Sóbálvány című filmjében a próbafelvételek után Mohai doktor szerepét kénytelen volt átadni a már korábban hazatért Páger Antalnak.

Budapest, 1959. augusztus 18. Hozzátartozók és gyászolók hallgatják a búcsúbeszédet Jávor Pál színész ravatalánál (Fotó: Nemzeti Fotótár)

1959-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, ami nagy elégtétel volt számára, hiszen a háború után Major Tamás nem fogadta be a színházba. Betegsége miatt szerepet azonban már nem kapott. 1959. augusztus 14-én halt meg a János kórházban. Halála előtt azonban teljesítették utolsó kívánságot, ami nem volt más, minthogy még egyszer mulathasson úgy (cigánymuzsikára), ahogyan azt éveken át tette a székesfőváros ezüst tükrös kávéházaiban, majd néhány esztendővel később az Egyesült Államok magyarlakta vidékein. Koporsóját tízezrek kísérték a Farkasréti temetőben.