Kultúra

Ha Amerikában születik, már az egész világ ismerné – 39 éve hunyt el Máté Péter

Noha több magyar zenésztársához hasonlóan ott állt a világsiker kapujában, végül mégsem dúsgazdag nemzetközi sztárként folytatta pályafutását, hanem fájdalmasan fiatalon, egy budapesti éttermi koncertje után szívrohamot kapott. Kevesen tudják, hogy karrierjét besúgói jelentések alapján és egy dalszövege miatt tíz évre megakasztotta a pártállami elnyomógépezet. Az egyik legsikeresebb és legtermékenyebb magyar énekes, zeneszerző és zongorista szerzeményei, köztük a Hazám, az Azért vannak a jó barátok, az Ez majdnem szerelem volt, a Zene nélkül mit érek én és az Elmegyek című örökzöld slágerek évtizedekkel a halála után is óriási népszerűségnek örvendenek. A harminckilenc esztendeje, 1984. szeptember 9-én elhunyt Máté Péterre emlékezünk.

A zárkózott, tornából felmentett és szemüveges óvodás kisfiúban már első zongoratanára meglátta a kirobbanó tehetséget. A gyermek Máté Péter örök barátjával, Benkő Lászlóval, az Omega későbbi oszlopos tagjával együtt járt a tanárnőhöz annak Krisztina körúti lakásába. A környéken nőtt fel a későbbi popelőadó is egész állatsereglet – sünök, baglyok, kutyák – társaságában, szülei féltő gondoskodása közepette.

Az érettségi után, 1965-től a Taxi vállalatnál egy alkalmi együttesben énekelt, zongorázott és gitározott. Idővel elvégezte a Külkereskedelmi Főiskolát is, de ebben a szakmában egy percig sem dolgozott. Mindössze húszévesen – Bergendy István közbenjárásával – fellépett a Budai Ifjúsági Parkban, majd megvalósult első rádiófelvétele is: az Úgy várom, jössz-e már? és Mondd már című dalait az Illés együttes kíséretével rögzítették. Még ebben az évben – 1967-ben – megnyerte az első magyar polbeatfesztivált, később Szocsiban egy nagyszabású fesztiválon első lett A néger zongorista című dala, és elnyerte a legjobb férfi szólista díját is.

A II. kategóriában első díjat nyert Máté Péter és a Dobsa együttes játszik a polbeatfesztiválon Budapest, 1967. július 1-jén (Fotó: MTI/Maár Marianne)

Hétvégeken saját zenekarával lépett fel a Műszaki Egyetem Vásárhelyi Pál Kollégiumában, olyan sikerrel, hogy 1968-ban megnyílt a Máté Klub. Ismerős muzsikusok, köztük a zeneszerző Geszler György, a Magyar Rádió Stúdiójában Balassa P. Tamás és Bágya András tanították énekelni, gitározni is.

Meglóduló karrierjét azonban megakasztotta egy szemfüles elvtárs feljelentése. 

Bátyja néhány évvel ezelőtt adott nyilatkozata szerint a szülők jobboldali szellemben nevelték a Máté gyerekeket, arról pedig, hogy Péter nem volt a Kádár-rendszer híve, az Elmegyek és a Hazám című dalainak szövege is árulkodik. A kivételes tehetségű énekes nem sejtette, ám mint kiderült, III/III-as jelentések készültek róla ebben az időben, nyomban első sikerei után.

Budapest, 1971. július 3. Máté Péter táncdalénekes, zeneszerzõ és zongorista. MTI Fotó: Keleti Éva

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2020-ban tette közzé, hogy egy 1968-as, kevéssé ismert Máté-dal miatt feljelentőlevelet kapott az MSZMP Agitációs Propaganda Osztálya. Az üggyel állítólag Kádár szürke eminenciása, maga Aczél György, a kultúrpolitika irányítója is foglalkozott, az egész hatalmi rendszeren átfutott, és eljutott a Magyar Rádió és Televízió elnökéig, Tömpe Istvánig. A Piroslámpás ház 1968. április 2-án hangzott el a Halló fiúk, halló lányok című televíziós műsorban, ezután Máté Péter tíz év évre parkolópályára került, nem készült vele több rádiófelvétel.

Mígnem egyik legjobb barátja, a szövegíró S. Nagy István kijárta, hogy az 1973-as Made in Hungary táncdalszemlén felléphessen az Express együttessel. A Hull az elsárgult levél című dala első lett a dalmustrán és slágerré vált, az ország ekkor zárta a szívébe. Az Expresszel külföldön is sikereket aratott, többek között a Drezdai Dalfesztiválon is, ahol megnyerték a fődíjat. Egy stockholmi fellépését követően

a svéd sajtó azt írta róla és Kovács Katiról, hogy „ha Amerikában születnek, már az egész világ ismerné őket”.

Antal Imre zongoraművész, a Magyar Televízió Halló fiúk, halló lányok című műsorának vezetője a televízió szerkesztőségében az ifjúsági műsor következő adását készíti 1968. március 31-én. Antal mögött Máté Péter ül. A műsor leadását követően a zenészt tíz év évre letiltották, nem készült vele több felvétel (Fotó: MTI/Molnár Edit)

1976-ban meghívták az írországi Castlebar Song Contestre, ahol csak új szerzemények szerepelhettek, s Tárd ki karjaidat című dalával harmadik díjat nyert. S. Nagy István mesélte, hogy útban hazafelé azt tárgyalták, elfogadják-e az egyik legnagyobb amerikai kiadó, az RCA ötéves szerződésajánlatát. Azaz mint minden, a világsiker kapujában álló magyar zenésznek – az Illés, az Omega, a Karthago vagy az LGT tagjainak –, Máté Péternek is át kellett esnie a súlyos dilemmán: menjünk, vagy maradjunk?

Ennek fontolgatása közben született meg az Elmegyek című dal, amely egy korszak szimbóluma és egy generáció „himnusza” lett, néhány éve pedig egy rádiós szavazáson minden idők legjobb magyar slágerének választották.

Nem tudjuk, mi történt volna, ha a varázslatos hangú magyar fiatalember a szarukeretes szemüvegében bekerül a nyugat-európai zenei bizniszbe, a dalt ugyanis egy ábrándos szemű szőkével és az eredetitől eltérő szöveggel jelentették meg Franciaországban. Sylvie Vartan színésznő-énekesnő 1979-ben Nicola címmel adta elő Máté Péter dalát, amellyel elképesztő sikert aratott hazájában és Európában.

Budapest, 1980. január 31. Máté Péter zeneszerzõ, énekes zongorázik a Magyar Rádió stúdiójában. MTI Fotó: Hámor Szabolcs

1977-ben a Metronóm ’77 fesztiválon Máté második lett Együttlét című dalával. 1979-ben munkásságáért megkapta a Magyar Rádió Nívódíját. 1981-ben a legjobb hangszerelés díjával jutalmazták a táncdalfesztiválon. Szerzeményeit általában saját zongorakíséretével, egyéni stílust kialakítva adta elő. Utánozhatatlan hangú énekes, finom invenciójú zeneszerző és kiváló hangszerelő volt: ő hangszerelte a Jézus Krisztus szupersztár magyar változatát, amelyben Júdást énekelte 1984-ben. Kísérőzenét írt a Madách Színház részére A királynő katonái című Arnold Wesker-darabhoz.

Két musicalt – Krízis, Kaméleon – és csaknem 150 dalt komponált, hat hanglemeze jelent meg. Dalai ma is népszerűek, köztük a „disszidálás” személyes dilemmájának végére pontot helyező Hazám, valamint az Azt súgta a szél, az Azért vannak a jó barátok, az Ott állsz az út végén, az Egyszer véget ér, az Ez majdnem szerelem volt, az Egy darabot a szívemből, a Zene nélkül mit érek én és főként az Elmegyek.

Az 1980-as évek elején már a legnépszerűbb magyar előadók közé tartozott.

Budapest, 1987. február 16. Solymos Antal énekel a Máté Péter emlékére rendezett koncerten az Erkel Színházban. MTI Fotó: Rózsahegyi Tibor

Rengeteget dolgozott, életmódja rendszertelen, egészségtelen volt. Sokat dohányzott és az alkoholt sem vetette meg, jóllehet ő is tudta, hogy gyönge a szíve, szívbillentyűzavarral született és szklerózis multiplexben is szenvedett. 1984. szeptember 9-én, mindössze 37 évesen szívroham vitte el, ám halála körül sok a bizonytalanság, a bulvársajtóban fel-felröppenő mendemonda.

A tragikusan korán elhunyt művészre születésének és halálának évfordulóján rendre telt házas koncerteken emlékeznek, ezeken legkedveltebb dalai csendülnek fel a magyar zenei szakma jeles képviselőinek előadásában. 2018-ban róla elnevezett, állami művészeti középdíjnak minősülő könnyűzenei és dzsesszdíjat alapítottak, az első Máté Péter-díjat 2018. március 15-én adták át. A díj létrehozásának indoklása szerint azért Mátét választották névadóként, mert a zenész élete bizonyítja, hogy

a tehetség sok évtizeddel az alkotó halála után is utat talál az emberekhez, a legfiatalabb generációkhoz is.

Máté Péter születésének 75. évfordulóján a hirado.hu egy videóösszeállítással emlékezett a legendás zeneszerzőre.