Kultúra

„Ahol az Úrnak Lelke, ott a szabadság!” – interjú Hajdú Szabolcs Koppánnyal a pünkösdről

„Teljesen mindegy, hogy a New York-i felhőkarcoló tetején lakik valaki egy penthouse-ban vagy a dzsungel mélyén szörnyű körülmények között, aki a Krisztust hiszi, azt az ajándékot kapja, hogy soha sincs egyedül!” – a hirado.hu stábja Hajdú Szabolcs Koppány lovasberényi református lelkésszel és esperessel beszélgetett a pünkösdről. Nézze meg a Kereszteződések című sorozat következő részét!

Az előző alkalommal arról beszélgettünk, hogy a karácsonyhoz képest, amely a születés és az öröm ünnepe, mennyivel nehezebben tudjuk értelmezni a húsvétot, a halált és a feltámadást. Pünkösd ünnepe talán még megfoghatatlanabb számunkra.

– Igen, a pünkösd a legnehezebben befogadható ünnep az emberi értelem számára. Sokszor kérdezik tőlem, hogy melyik a kereszténység legnagyobb ünnepe? Hogyha megnézzük az ünnepek összefüggéseit, akkor azt látjuk, hogy az egyik a másik nélkül értelmezhetetlen. Nincs értelme a húsvétnak anélkül, hogy a karácsonyt ne ünnepelnénk, és hinnénk a Megváltó megszületését. Nincs értelme a pünkösdnek anélkül, hogy a húsvéti feltámadás és csoda meg ne történt volna. Ezek az ünnepek szétválaszthatatlanok egymástól!

Mi történt ötven nappal húsvét után, pünkösdkor?

– A bibliai leírás szerint látunk egy termet, ahol bezárkózva ülnek a tanítványok. Ez a bezárkózottság nagyban hasonlít a húsvéti eseményekhez. A félelem miatt voltak együtt akkor is. Féltek a zsidóktól, hogy ugyanaz lesz a sorsuk, mint Jézusnak, hogy jönnek, elfogják és megkínozzák őket. Ezt a feszültséget oldotta később a Feltámadottal való találkozás, de most újra azt látjuk, hogy ülnek imádkozva, és várnak valamire. Az ember fejében a várakozás valahol kicsit a tétlenséggel és a bizonytalansággal kapcsolódik össze. Jézus missziói parancsa úgy hangzott, hogy elküldöm a lelket, és ő majd utat mutat, erőt ad nektek, majd felemelkedett és eltűnt előlük. Ott maradt a tanítványok serege, és az ég felé bámulva álltak, földbe gyökerezett lábbal. Szóval ez a tétlenség, ez a nem tudjuk, mit hoz a holnap érzése ülhetett a tanítványokon, de Jézus utolsó szavai szerint szót fogadva neki vártak, amíg eljön a lélek. Ez egy nagyon izgalmas pont mert, hogyan tudsz arra várni, készülni, amit még soha nem éltél át, amiben még soha nem volt részed? Azt tudjuk várni, azt a szeretett személyt, akivel már találkoztunk. Ő tudja az egész szívünket, lelkünket és valónkat izgalomba hozni.

A Szentháromságból, az Atya, a Fiú és a Szentlélek hármasa közül ez utóbbi, amely leginkább magyarázatra szorul. Ki az a Szentlélek, akire vártak a tanítványok?

– Van egy pont, ameddig el tudok menni az értelmemmel. Tovább csak a szívem, a lelkem, a hit dimenziója tud vinni, mert az többet lát, mint a fizikai szemem. A pünkösd, az egy szóval kapcsolódik össze, és ez nem más, mint a változás. Megtörténik a Szentlélek kiáradása, amelyet a bibliai leírás valami lángnyelvhez hasonlónak említ, valami szél zúgásához hasonlónak. Nem tudjuk pontosan, hogy mi történt ott és akkor, de a tanítványok betöltekeztek valamivel, és utána elkezdődött a változás. Mi volt a változás? Azt látjuk, hogy a bezárkózott, tanácstalan tanítványok, miután kiáramlik a lélek, föltépik az ajtót, kimennek az ünneplő városba. Jeruzsálemben akkor két ünnepet is ültek, teli volt a város vendégekkel, messziről jött emberekkel. Péter apostol pedig elkezd prédikálni olyan erővel, olyan bátorsággal, hogy egy igehirdetésre háromezer ember tér meg. Mi történt a kettő között? Előtte bezárkózunk, utána pedig már nem félünk se hatóságtól, se rómaiaktól, senkitől. Szerintem ennek akármelyik lelkész vagy pap örülne ma is, hogy egy igehirdetésre háromezer ember megtérne meg!

Hajdú Szabolcs Koppány – Forrás: hirado.hu

Ezek szerint a Szentlelket nem szoktuk megtestesíteni vagy megszemélyesíteni?

– Így van. Visszatérve a kiinduló kérdésre, a Biblia ezt a kifejezést, hogy Szentháromság nem ismeri, ez egy teológiai szakkifejezés, amit az utána való évszázadokban alkottak meg a zsinaton. Az Atya, mint a Teremtő, aki akaratával és a szeretet kiáradásával létrehozta a világot. A Fiú, aki az ember és az Isten közt elrontott kapcsolatot – ami a bűnesettel létrejött – helyreállította, azzal, hogy ő maga elszenvedte helyettünk az áldozatot. Végül pedig a lélek, aki által ez az egész, világraszóló valósággá tud válni.

A lélek nincs a test börtönébe kötve. Az Isten lelke, az nincs időhöz, térhez, húshoz, formához kötve és pontosan ez magyarázza azt a csodát, hogy utána bátorrá lettek a tanítványok. Azóta sem terjedt el egyetlen egy vallás vagy eszme, olyan gyorsasággal, mint a kereszténység. Ott valami olyan változás történt, ami kiforgatta a világot a négy sarkából.

Akkor ezért is hívjuk a pünkösdöt a keresztény egyház születésének?

– Pontosan. Ekkor valami új jött létre, valami megszületett. Isten tökéletesen jól látta, hogy mikor alkalmas a világ arra, hogy az ő üzenete végre végigsöpörjön a világon.

Pünkösdkor, a szentlélek összehoz embereket, közösséget alkot, ismeretlenekből ismerősökké tesz bennünket, és ezek nem érdek mentén létrejövő közösségek. Ezek sokkal mélyebb, igazabb és szentebb kapcsolódások, mert ami összeköti őket: az a hit, hogy hiszem, hogy Krisztus az én életem megváltója.

Tudna a Bibliából történeti példát is mondani a Szentlélek megjelenésére, hogy közelebb kerüljünk hozzá?

– Ahol valamilyen változás történik, ahol azt látjuk, hogy emberek képesek lesznek valami olyan dologra, amire előtte nem, az mind-mind a lélek jelenlétére utal. Nagyon sok helyen láthatunk olyan változásokat, amik nem megmagyarázhatók a lélek ereje nélkül. A lélek tanácsol, vezet, találkozásokat hoz létre. Talán az egyik legszebb ilyen történet az Újszövetségből való, az első pünkösd után, amikor Fülöpöt a lélek elragadja és kiküldi egy járatlan útra. „De hát mi keresnivalója van egy misszionáriusnak egy járatlan, egy emberek által nem lakott helyen? Hát ez nem logikus, kedves Istenem? Pont az embereknek kellene hirdetnem az örömhírt!” – mondhatta volna Fülöp, de nem teszi. Majd arra jön egy etióp, állami elöljáró, aki éppen egy Ézsaiástól származó tekercset olvas. Fülöp megkérdezi tőle, hogy érted is, amit olvasol? Nemet kap válaszul. Akkor és ott létrejön egy találkozás, egy kapcsolat, egy mini közösség, Istent kereső, Istent szerető emberek között. Fülöp elmagyarázza neki, hogy mit is olvas, és ez hogyan vonatkozik az ő életére.

Forrás: hirado.hu

Hogyan tudjuk a Szentlélek ténykedését, működését megérezni a mindennapi életünkben, a hétköznapjainkban?

– Az ember gondolkodó lény. Ez olyan ajándékunk Istentől, ami megkülönböztet minket minden más élőlénytől. Hogy rá tudok kérdezni a saját létem értelmére. Miért élek? Miért pont ebbe a korba születtem, miért ebbe a családba? Pascal, világhírű tudós és teológus valahogy így fogalmazta meg az Istenre találását. Látjuk a világot körülöttünk, a rengeteg sötétben bolyongó embert, akik nem tudják, hogy miért élnek, mi a küldetésük, és azt mondta, hogy én ennél többet akarok: érteni és látni az élet csodáját. Meg akarta találni Isten jelét ebben a teremtett világban. De vajon, hagyott-e Isten jelet a világban, ami által felismerhető egy másik, egy magasabb valóság, amit a szemünkkel nem látunk? A teremtett világ törvényszerűségek mentén működik. De nem csak a teremtett világ, hanem az emberi lélek, a belső világunk is. Az, hogy rend van a világban, egy felsőbb értelemre utal, mert rend csak ott van, ahol értelem van!

– Mondana személyes példát erre az életéből?

– Eszembe jut az előttem született testvérem, aki értelmi fogyatékos. Gyermekként, amikor legóztunk, kiöntöttük a több tonna legót, és vele együtt játszottunk. Ellenben amikor eljött a pakolás ideje, az mindig nehezen ment neki. És nem azért, mert nem akart benne részt venni, hanem nem tudott…

Van egy kép, amit előszeretettel használnak, hogy a pünkösd a „fordított Bábel”. Értelmezné ezt a képet?

– Olvastam egy visszaemlékezést egy református lelkésztől, aki egy amerikai látogatáson volt kint, ahova határon túli magyar református lelkészekkel együtt érkezett. Volt ott lelkész Jugoszláviából, Erdélyből, a Felvidékről, Magyarországról, s végül egy lelkipásztor, aki amerikai állampolgár volt. Leültek egy étterembe beszélgetni, természetesen magyarul. Az étteremtulajdonos hallotta őket, és nem tudta eldönteni, hogy milyen nyelv lehet ez. Odament hozzájuk és megkérdezte. „Magyarul” – hangzott a válasz. Ezek szerint akkor önök Magyarországról érkeztek? Mindegyik elővette az útlevelét és megmutatta honnan jött. De akkor hogyan értik meg egymást? Hogy lehet az, hogy mindenki ismeri ezt a nyelvet? „Mert magyarok vagyunk, függetlenül attól, hogy mi van az útlevelünkben” – hangzott a válasz. A közös nyelv, egy határokon túl ívelő összekötő kapocs volt közöttük. Jó a fordított Bábel-hasonlat. Az ősi Bábel-történetben azt olvassuk, hogy az egykor megvolt közös nyelv eltűnik és már nem értik meg egymást az emberek, már nem tudnak egymással kommunikálni. A pünkösdi történetben pedig Péterék kiállnak a nép elé, akkor csoda történik: mindenki a saját anyanyelvén hallja az igehirdetést. A lélek jelenléte és munkálkodása egy nyelvre hoz mindenkit szimbolikus értelemben.

Hajdú Szabolcs Koppány – Forrás: hirado.hu

Jelentését, eredetét illetően mit mondhatunk el a Szentlélekről?

– Nagyon érdekes az a kifejezés, amellyel a görög nyelv leírja a Szentlelket. A paraklétosz, a korabeli görög jogi eljárásrendben az ügyvédet, szószólót, védőt jelentette. A vádlottat pedig úgy hívták, hogy enklétosz, ami azt jelenti lefordítva, hogy behívott. Tehát ha az ember elkövet valamit, behívják a bíróság elé, akkor a paraklétosz, a mellé hívott védi őt. És hát mi a dolga egy jó ügyvédnek? Hogy képviselje az ügyfelét. Egyébként ezt éli át minden keresztyén ember a megtérése után, a keresztyén életvitele során. Olyan az életünk, mintha folyamatosan egy bírósági eljárásba lennénk bevonva, ahol számonkérnek bennünket. Te miért nem csinálod azt, amit az összes többi munkatársad? Te miért nem lopod haza a cég eszközeit és csinálod otthon a fusimunkát? Mindenki rajtad kívül ezt csinálja. Még végül lebuktatsz minket!

A keresztyén ember folyamatosan raportra van hívva. Hogy lehet az, hogy te nem ütsz vissza? Miért hordasz keresztet? Mit akarsz ezzel üzenni? Miért vagy türelmes, amikor már mindenki más elvesztette a türelmét? Miért bocsátasz meg a másiknak, aki hibázott, mikor rajtad kívül senki nem bocsát meg? Ez a mi léttapasztalatunk keresztény emberként, hogy nem érti a világ, hogy miért így működünk.

Mennyire csodálatos érzés, amikor az ember azt érzi, hogy valaki mindig ott áll mellette. Hogy akármi történjen is, mindig meg lesz védve. Ez valami olyan szabadságot és bátorságot ad az embernek…

– Teljesen mindegy, hogy a New York-i felhőkarcoló tetején lakik valaki egy penthouse-ban vagy a dzsungel mélyén szörnyű körülmények között, aki a Krisztust hiszi, azt az ajándékot kapja, hogy soha sincs egyedül.

Mindig mellette van a lélek, akit nem lehet megvenni kilóra, akit nem lehet eladni, akit nem lehet börtönbe zárni. Ezt a szabadságérzést úgy fogalmazza meg a Szentírás, hogy: „Ahol az Úrnak Lelke, ott a szabadság!”

Van bármilyen rituálé, ami akár egyházi, akár népi, ami a pünkösdhöz köthető?

– Talán az egyik legismertebb, ami speciálisan a mi népünkhöz, a magyarsághoz kötődik, az csíksomlyói búcsú. A reformátusoknál pedig jellemzően mindig pünkösdkor van a konfirmáció. A konfirmációkor egyházi értelemben a gyülekezet felnőtt tagjai közé fogadjuk a gyermekeket. Ez egy nagyon szép és komoly hagyomány. Más kultúrákban is megvan ez a felnőtté válási rituálé. Afrikaiaknál például úgy van, hogy a tizenkét éves gyerek kap egy lándzsát, kihajtják a szavannára, és ha túléli, akkor férfi lehet belőle, ha nem, akkor így járt szegényke. Ennél sokkal humánusabb szerintem a mi konfirmációnk, vagy akár a katolikus testvéreknél a bérmálás.

Akkor a keresztény ember életében a pünkösd egy fontos állomás, egy sarokkő, amire a későbbiekben építhet?

– Támaszok, sarokkövek, lelki értelemben vett kimozdíthatatlan alapértékek és igazságok nélkül az emberi élet lóg a levegőben, és mindig arrafele hajlik, amelyik eszme, gondolat, „izmus” erősebb, hatalmasabb, erőszakosabb nála.

Ha van az embernek tartása, márpedig ahhoz ezek a sarokkövek elengedhetetlenek, akkor egészen fantasztikus minőségű életet tud élni, mert nem leng ide-oda a szélben, hanem van egy értékrendje.

Mi a pünkösd üzenete számunkra 2024-ben?

– Számomra a pünkösd csodája, amikor az emberek hallgatókból, igazi tanítványokká lesznek, ahogy az megtörtént a tizenkét apostollal. A hallgatás az passzív dolog, a hallgató az ül, vár valamire, maximum befogad. De amikor a hallgatóból tanítvány lesz, akkor megtörténik az a csoda, hogy egyszerűen már nem csak a befogadás lesz a lényeg, hanem, hogy azt a kincset, amit kaptam, azt továbbadjam a következő nemzedéknek, a rám bízottaknak.