A megnövekedett világos órák hatnak a cirkadián ritmusra, vagyis a test belső órájának a közvetítésével az alvás-ébrenlétünk változásaira. Minél tovább érzékeljük a fényt, a szabályozó belső óránk annál tovább jelzi, hogy még nem érkezett el az alvás ideje. Amint azonban sötétedik, a melatonin, az alvásunkért felelős hormonok jelzik: ideje aludni. Ez akkor is így van, ha mesterséges eszközökkel, akár világítással igyekszünk az ébrenlét óráit meghosszabbítani, vagy éppen sötétítéssel rövidíteni.
21. század elejei hőmérséklet-emelkedés jelentős alvásveszteséget okoz. Ha a környezeti hőmérséklet tovább emelkedik, akkor akár ötvenóra alvási időt is veszíthetünk évenként – mondta el a hirado.hu-nak G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke.
Nyáron a melatonin kiválasztásának ideje rövidebb, ez csökkentheti a nappali fittséget, növelheti a fáradtságot, éjszaka gyakrabban felébredünk, az alvásunk töredezetté válhat. Mindezek mellett a mindennapi közösségi együttlétek intenzívebbé válásának is szerepe van abban, hogy kevesebbet és nyugtalanabbul alszunk, mint a korábbi hónapokban. A fény az egyetlen legnagyobb tényező az emberi cirkadián ritmus alakításában, és ez a fő meghatározója a melatonin tobozmirigy általi kiválasztásának az időzítésében. A melatonin lényegében a sötétség hormonja, amely napnyugta körül kiválasztódik, hogy segítse az elalvást.
A kép illusztráció. (Fotó: Shutterstock)
A megfelelő alváshigiénés szabályok, mindenekelőtt a lefekvési és ébredési idő következetes betartásával, az alvási körülmények gondos kialakításával, a matracunk 8-10 évenkénti cseréjével, tiszta ágyneművel, a testünk kellő lemozgatásával és a napi pszichés terhek csökkentésével mi magunk is sokat tehetünk a jó alvásunkért
– hangsúlyozta a szakértő.
A Nemzetiközi Alvás Szövetség és a Magyar Alvás Szövetség ajánlása szerint az ideális alvásidő hossza 7-9 óra a felnőtt lakosság körében, azonban ezt több tényező is befolyásolhatja, például a kor. Az idősebb felnőtteknél az alvásváltozások jellemzői közé tartozik a teljes alvásidő csökkenése, az alvás megnövekedett töredezettsége és a korábbi cirkadián időzítés. Egyébként nem a nyári időszak az egyetlen évszak, amikor az alvási ütemezése jelentős változásokon megy keresztül. Bár a lefekvésidő jellemzően későbbre csúszik, ahogy a rövid, hideg januári napokról áttérünk a nyár közepére, júniusra és júliusra, az emberek alvási ütemezése megváltozik a téli ünnepek alatt is, egészen szilveszterig.
A kiemelt kép illusztráció. (Forrás: Shutterstock)
